SZFETörőcsik MariSzervét TiborMolnár FerencDuda Éva Társulat
  • facebook
  • instagram
  • 2020. november 25., szerda

    A Nagycirkusz zenei kulisszatitkai – Villáminterjú Szakál László zenekarvezetővel

    2020. október 21., szerda 08:01

    Ma van a zene világnapja. Ennek apropóján a Fővárosi Nagycirkusz profi zenészekből álló állandó zenekarának vezetőjét, Szakál Lászlót kérdeztük a zenei kulisszatitkokról. 

    Miben különbözik egy cirkuszi zenekar vezetése például egy bárokban fellépő jazz zenekarétól?

    A Fővárosi Nagycirkusz műsorainak fő attrakciói az artistaművészek. Ezért a zenekarunknak arra kell törekedni, hogy maximálisan kiszolgáljuk az artista produkciókat, vagyis teljes összhangban legyünk az artistaművészekkel. Le kell követnünk a mozgásukat a zenével, szervesen együtt kell lélegeznünk velük. Ez a legnagyobb különbség, mert amikor önmagában a zene a főszereplő, akkor az egy szabadabb helyzet.

    Hogy valósul meg az artistaművész és a zenekar között lévő összhang?

    Sok gyakorlással és próbákkal. Egy új produkció esetén először megkapjuk a bemutató videót és a zenét, amit áthangszerelünk a nyolctagú fúvósokból, hegedűsből, billentyűsből, dobosból és basszusgitárosból álló zenekarunkra.

    Mindig vannak kulcsfontosságú pontok egy produkcióban: trükksorozatok, a talajakrobatáknál például bizonyos nagyobb ugrások, szaltók, zeneváltások. Az a lényeg, hogy zeneileg meg kell találni a fő pontokat egy trükk lezárásakor, vagy egy új trükk kezdetekor. Ezeket nagyon össze kell hangolni.

    Nyilván, ha tökéletesen lezajlik egy produkció, akkor a forgatókönyv szerint megy le az elejétől a végéig. Viszont ha látom, hogy nem fog időben odaérni egy kellék, vagy hibázik az artista, rögtön mérlegelni kell, hogy mitévők legyünk. Ahhoz, hogy a következő két-három dramaturgiai zenei pont összhangban maradjon az előadással, esetleg ismételni kell, vagy visszaugrani valamennyit, hogy egyszerre érkezzen a művész a zenével a következő fontos ponthoz. Ezért kell nagyon ismernünk a produkciót.

    Az artistaművészek nagyon ügyesek ebben, ők is ismerik a zenéjüket, hallgatják a műsorszám közben, és úgy próbálnak dolgozni, hogy minden időben kijöjjön.

    Milyen koncepcióra épül a Tündértánc – Nővarázs – Cirkuszi tárlatvezetés című műsor élő zenéje?

    A műsor a női lét különböző aspektusait és a nőiséget helyezi előtérbe a cirkusz- és a képzőművészetek segítségével. A címe tökéletesen magába foglalja azt, amiről szó van az előadásban. Nyolc nőalakot ábrázoló világhírű festmény, valamint a legkülönbözőbb életkorú és élettörténetű szobrok jelennek meg a múzeummá avanzsálódott manézsban, így egy izgalmas kerettörténetben jelennek meg az artistaszámok.

    Az új műsorok előtt Pál Dániel Levente dramaturggal közösen át szoktuk beszélni a kerettörténetet és a hozzá kapcsolható zenéket. Mivel egy képtárban barangolunk, adta magát, hogy Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző legismertebb, 1847-ben komponált zongoraciklusából a Promenade legyen a visszatérő motívum, ami elválasztja az egyes képeket és a hozzájuk kapcsolódó artistaszámokat.

    Nagyon izgalmas feladat volt a zenekar számára, hogy ezt a szép és értékes zenét többféle stílusban átdolgozzuk, és mindig valahogy másképpen idézzük vissza a darab folyamán.

    A Promenade témát megmutatjuk az eredeti verzióban, aztán kicsit kiszínezve nagyfilmzenei verzióban, van hatnyolcados, jazz-waltzeres, van egy egészen progresszív, alternatív már-már free jazz és egy fugetta verzióban.

    Szekáry Zsuzsanna

    - Színházi pillanatok az Instagramon -