A poéngyárost, akinek neve fogalommá vált – 80 éves lenne Boncz Géza
2024. október 20., vasárnap 10:56
Október 20-án lenne nyolcvanéves Boncz Géza Karinthy-gyűrűs író, humorista.
Boncz Géza, Markos György és Nádas György beszélget –
MTI Fotó: Kovács Attila
Boncz Gáza Nagybányán született 1944. október 20-án, a család nem sokkal később Szegedre települt át. Boncz 1961-ben szerzett műszaki kereskedői képesítést, bolti eladóként, raktári segédmunkásként dolgozott. 1970-ben leérettségizett, ezután egy ideig a Szegedi Orvostudományi Egyetem (ma Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar) klubját vezette.
Az író Temesi Ferenc nógatására küldte be az első Humorfesztiválra egy írását, de a zsűri az első fordulóból nem engedte tovább. Műve mégis nagyon tetszett Marton Frigyes rendezőnek, aki a második fordulóban a Párizsi történet című rövid humoreszket odaadta Bodrogi Gyulának, hogy olvassa fel.
A rövid szösszenet hatalmas sikert aratott, Boncz végül a harmadik helyen végzett és az egész ország megismerte a nevét.
Ettől kezdve haláláig a rádiókabaré rendszeres szereplője, szerzője volt. 1975-től Budapesten élt, majd 1980-ban megnősült, két fia született. A Boncz Mesterként is emlegetett humorista az abszurd, elvont humor képviselőjének tartotta magát, mint mondta: ez olyan, mint a burleszkfilmben a tortadobálás, csak az általa elindított torta helyett paradicsom érkezik.
Gobbi Hilda a kezdetek kezdetén megállapította róla: “…olyan, mint amikor a szódavíz az ember orrát csiklandozza és mindenképpen röhögni kell…”.
Sajátos szóficamokkal, váratlan képzettársításokkal (“A remény és a lepényhal meg utoljára…; Éljen a megbonthatatlan szovjet-magyar konzerv…; Éljen az omnibusz tetején…”) teletűzdelt magánszámokat írt és adott elő, társaságban csak úgy szórta a poénokat, amelyek közkinccsé lettek, szájról szájra terjedtek, ötleteit másoknak is szívesen kölcsönözte.
Írni azonban saját bevallása szerint lusta volt, csak azt csinálta meg, amihez kedve volt. A humoristák közül “kimagasló”, mintegy 190 centiméter magas Boncz egyedi előadásmódjával is nevettetett. Meggyőződése volt, hogy a közönség mindig nagyon jó, és ő csinált valamit rosszul, ha az embereknek nem tetszett a műsora.
Állandó társszerkesztője volt a Markos-Nádas duónak, a két Györggyel a második humorfesztiválon aratott győzelmük után, 1982-ben triót is alakított.
A hármas a magyar humor egyik legismertebb és legnépszerűbb csapata lett, rögtönzésekkel teli fellépéseik a színpadon és tévéképernyő előtt fergeteges sikert arattak.
Kőbe zárt lélek című “őrületük” a magyar kabaré egyik alapműve, 1991-ben megjelent Csak 18 éven felülieknek!, valamint az 1995-ös Még jó, hogy bele nem léptünk című nagylemezük pedig aranylemez lett.
Boncz Gézát, aki saját bevallása szerint utálta a politikai humort, a közönség láthatta a Mikroszkóp Színpad (ma a Thália Színház játszóhelye Mikroszínpad néven) kabaréiban, a televízió szórakoztató műsoraiban, s az ország több ezer színpadán, pódiumán.
1983-ban Fogarasi János zongoristával és Lehr Ferenc zenész-humoristával megalakította az Atléta Triót, amely elsősorban zenei paródiákat játszott. 1987-ben jelent meg szerzői nagylemeze, összegyűjtött humoreszkjeit
Az őrület határa című könyvében publikálta a következő mottóval:
“Reggel arra ébredtem, hogy a szomszéd szobában a takarítónő az őrület határát súrolja”.
Állandó munkatársa volt a Hócipő című szatirikus lapnak, 1992-ben csatlakozott az Aladdin és a Skodalámpa elnevezésű humorista zenekarhoz is. Később Nádas Györggyel fűzte szorosabbra kapcsolatát, több fellépést és lemezt készítettek közösen. 2000-ben jelentették meg a Fogjuk a hasunkat. Jókedvű szakácskönyv című könyvet.
A poéngyárost, akinek neve fogalommá vált a szórakoztató műfaj világában, 1994-ben Karinthy-gyűrűvel tüntették ki, háromszor (utoljára 2000-ben posztumusz) is megkapta a Bonbon díjat (a Magyar Rádió díja volt) mint aki legtöbbet tett a hallgatók szórakoztatásáért.
Tíz év betegeskedés – és részben alkoholfogyasztása miatt – állapota válságosra fordult, és 56. születésnapja után egy nappal, 2000. október 21-én meghalt, a Farkasréti temetőben nyugszik.
2006-ban emléktáblát avattak fel egykori szegedi lakhelyénél. Fia, Boncz Dániel összeállításában 2007-ben könyv jelent meg róla Ilyen a Boncz! Történetek Boncz Gézáról címmel. Születésének hetvenedik évfordulóján Szegeden, ahol személye és humora élénken él a helybéliek emlékezetében, emlékestet rendeztek.
Forrás: MTI