A családon belüli erőszakról szóló darabot Kovács D. Dániel rendezi, a szövegkönyvet a társulat improvizációinak felhasználásával Zsigó Anna írta.

Az etûdös szerkezetû darab a csalàdon belüli erôszakra adhatò intèzmènyi vàlaszokat vizsgàlja.

„A magyar nők átlagosan 35 verést szenvednek el mielőtt segítségért fordulnak. Ekkor 5-12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak.” (nokjoga.hu)

Az erőszak áldozatai – ha egyáltalán lehetőségük van segítséget kérni– kafkai útvesztőbe kerülnek. Ki fog nekik hinni a vak komondorok országában? Az előadás egyaránt szól a bántalmazott nők kiútjáról és a segítő háló lehetőségeiről és korlátairól.

A csalàdon belüli erôszakot elszenvedô àldozatok flipper golyòkènt pattannak egyik intèzmènytôl, segítô hàlòzattòl, jogvèdô szervezettôl a màsikig, ès könnyen esnek vissza kilátástalan helyzetükbe. Ennek oka az intèzmènyrendszerek eszközeinkek korlàtozottsàga mellett az àldozatok fenyegetettsège. 

A különbözô èlethelyzetek fragmentumként villannak fel, kerülnek zsàkutcàba, majd újabb és újabb töredèkek követik őket.

Ès mègis bele kell vàgni és elindulni az ùtvesztôben, mègha happy ending helyett legfeljebb csak egy màsik elviselhetôbb lèt formàlòdik. 
A pofon sajàtos humoràt a bürökratikus ùtvesztô kèptelensègei adjàk. Az àldozattal szabad,sőt kell is együtt nevetni. A humor mint túlélő eszköz jelenik meg a darabban. 

Az alkotás a próbafolyamat során, az alkotók közös gondolkodása mentén folyamatosan formálódott.

A POFON születèsèt alapos kutatòmunka, interjùk sora elôzte meg.
Köszönet az együttműködésért az ORFK és a BRFK munkatársainak.

Közreműködők: Domokos Zsolt, Háda Fruzsina, Hajduk Károly, Kárpáti Pál, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina
Író-dramaturg: Zsigó Anna
Látvány: Horváth Jenny
Zene: Csizmás András
Rendező: Kovács D. Dániel