Március 6-án kerül színpadra a Radnóti Színházban Szophoklész Antigoné című drámája. A rendező, Porogi Dorka először dolgozik a Radnóti társulatával, a darabban hosszú idő után újra színpadon láthatjuk Cserhalmi Györgyöt, ezúttal Teiresziasz szerepében.

“Mert sok időn át sok nyelvet kell megtanulnia az embernek, a háborúk nyelvét, a válságokét, a holttestek jelbeszédeit az utcán és a díszes vagy dísztelen vagy átvitt értelmű temetésekét, míg rájön, hogy a halottak életfontosságúak. Szükségünk van rájuk. Antigonénak igaza van: a temetés nemcsak kötelesség, hanem jog is. Jogunk van a saját halottainkhoz, (…) Magunkat védjük, ha őket védjük, mert – ez magától értetődik – nekünk nem halottak.“

Nemes Nagy Ágnes: Antigoné | Metszetek 1982.

„Antigoné eléri célját. Bebizonyítja, hogy a király egy alkalmatlan, rossz király, aki saját maga hágja át a saját törvényeit” – mesélt az irodalmi konzulens, Karsai György az olvasópróbán, ahol egy villámórát tartott a Thébai mondakörről, Szophoklész drámaírói bravúrjáról és az Antigoné drámáról. 

Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák. Olvastuk, tanultuk, ismerjük, fölismerjük az Antigonét: a játékot, amely két és félezer éve sürget, nyomaszt és emlékeztet arra, hogy eljön a pillanat, amikor el kell dönteni, mert muszáj, hogy egy igazság van-e, kettő, vagy millió.

A Radnóti márciusi bemutatóját Porogi Dorka rendezi. Hosszú idő után először látható majd a színpadon Cserhalmi György, aki a vak jóst, Teiresziaszt alakítja. Antigoné Mészáros Blanka, testvérét Martinovics Dorina játssza, a kar Sodró Eliza és Rusznák András lesz, a rossz király szerepében Pál András látható, felesége Bognár Gyöngyvér, fiuk Baki Dániel, a hír hozói és őrzői pedig Gazsó György és Porogi Ádám. 

A fotókat Dömölky Dániel készítette.