Karácsony alkalmából ismert színésznők receptjeiből közlünk szemlét és az összeállításba becsempésztünk egyet Polcz Alaine konyhatitkai közül is. A részeg csirkétől a citromkrémig.

“… a szakács műve múlandó: minél jobb, annál hamarabb elpusztítják. De ő maga is titkos hős, jobbára ismeretlen; a konyha egyszerre szabadságának és száműzetésének helye” – írja az 1690-es évek végén megjelent első nyomtatott magyar nyelvű szakácskönyv monográfusa”.

Laborfalvi Rózát Jókai a realista magyar színjátszás úttörőjeként ismerjük.1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét. 1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. Még ebben az évben feleségül ment hozzá.

A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza, akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt.

Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. A színésznő sokat időzött a tűzhely mellett: aszalt szilvás orjalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében. A pazar lakomák végén kedvelt csemege volt a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal.

Aszaltszilvás orjaleves Laborfalvi kedvence

Hozzávalók: 60 dkg orja (a sertés gerinccsontja hússal), 25 dkg aszalt szilva, 1 dl tejföl, 1 fej vöröshagyma, 5 dkg zsír, 1 tojás, 2 evőkanál liszt.
Elkészítés: Az aszalt szilvát a készítés előtti este beáztatjuk, ugyancsak az orját is. A levesfőzéshez a húst az apróra vágott vöröshagymával fazékba tesszük, vizet öntünk rá, sózzuk, mérsékelt lángon főzzük. Amikor a hús félig megfőtt, hozzátesszük a szilvát is. Amikor minden megfőtt, berántjuk, még néhány percig tovább főzzük, majd a tojással, tejföllel besűrítjük.

“Az ember olyan értékeket hordoz magában, amelyekkel szemben tehetetlen az emberi aljasság és gyilkos gyűlölet, tehetetlen a korszellem hatalma is…, ezért hiszek rendületlenül az Emberben” – mondta Lázár Mária. Az Országos Színészegyesületi Színészképző Iskolában végzett, majd megjárta a Szegedi Nemzeti Színházat, a Vígszínházat, a Renaissance Színházat, az Apolló Színházat, a Royal Orfeumot, a Fővárosi Operettszínházat, a Magyar Színházat, a Belvárosi Színházat, az Andrássy úti Színházat, a Művész Színházat, a Madách Színházat, az Új Magyar Színházat. 1948-tól 1983-ig a Madách Színház tagja volt, de szerepelt a Magyar Néphadsereg Színházában és a Fővárosi Operettszínházban is. Színpadi balesete miatt 1961 és 1965 között nem játszott.

Tíz évig volt elnöke a Magyar Színházművészeti Szövetségnek. “S hogy vonzottak mindég a “kék” emberek! Apám is az volt. Mély, tiszta kék. Hiszen persze a lelkek nem egyszínűek, bennük a szivárványnak összes színe és még néhány ismeretlen szín, amit látásunk nem tud érzékelni… de mégis, az adja meg jellegét a léleknek, ami benne maradandó és domináló szín” – hangzik ismert mondása..

Lázár Mária és a sültgomba tejfölös mártással receptje – 1930-ból:

A megmosott, megtísztított gombák szárát kitördeljük tőböl. (legjobb talán a vargánya) Az így támadt mélyedésekbe kevés vajat, vagy apróra vágott füstöltszalonna darabkákat helyezünk. Kevés sóval és borssal meghintjük. Az apróra vagdalt szárdarabokat is hozzáadjuk. A gombákat sütőedénybe helyezzük szorosan egymás mellé téve. (akkora edény szükséges, amekkora adagot készíteni szeretnénk) Sütőbe téve addig sütjük, míg a levét el nem párologtatja. Akkor bőven öntünk rá tejfölt, vagy kefírt (ebből kevesebb kell, mert levesesebb), és kicsit akár meg is paprikázhatjuk, ínyencek egy kicsit csípősebb paprikát is használhatnak. Tűzhelyre téve átforraljuk.

Déryné Schenbach József jászberényi patikus leánya volt; 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz Pestre. Katona József feleségül kérte, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan elvált. 1815-ben Egerbe, majd Miskolcra ment, végül Kilényi Dávid dunántúli színtársulatának lett tagja; Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. Kolozsvárra szerződött 1823-ban, négy évig ott játszott; nevéhez fűződik az operaelőadások megindítása és felvirágoztatása, de egyébként is őt tartják az első magyar operaénekesnőnek.

Játszott még Pesten, Kassán, Debrecenben, kisebb erdélyi városokban. 1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült férjével és annak haláláig vele élt Diósgyőrben, azután beköltözött Miskolcra. Művészetéről Szigligeti Ede ezt írta: ,,…a vígjátéki és a naiv szerepekben kitűnő és igen kedves volt. Előadásában volt valami bűbáj, mi a lélek és a szív kisugárzására hatott.” Déryné, a híres színésznő naplójában részletesen megemlékezett arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári káposztát.

Kolozsvári káposzta Dérynétől

Hozzávalók: 2 kg savanyú káposzta, 30 dkg füstölt kolbász, 75 dkg disznóhús, 2 dl tejföl, 15 dkg rizs, 1 fej vöröshagyma, 1 csésze húsleves, zsír, só, paprika

Elkészítés: A savanyú káposztát kinyomkodjuk, majd utána megpároljuk. A rizst kevés zsírban megpirítjuk, utána a húslevesben kifőzzük. A hagymát forró zsírban aranybarnára pirítjuk, a sertéshúst megdarálva a hagymához tesszük a serpenyőbe, összekeverjük vele, és jól átpirítjuk. Ezután levesszük a lángról, s hozzákeverjük a paprikát. Tűzálló edényt zsírral kikenünk, majd a kissé átpárolt savanyú káposzta egyharmadát beletesszük, arra a sertéshús és a rizs felét, valamint a kolbászt karikára vágva. Ráöntjük a tejföl felét, majd befedjük a savanyú káposzta harmadával, a hús és a rizs maradékával, végül ráborítjuk a megmaradt savanyú káposztát. A tejföl fennmaradt részét ráöntjük a káposztára, szétkenjük rajta, majd kolbászkarikákkal díszítjük. Előre melegített sütőben, fedő nélkül átsütjük.

Fedák Sári az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött” színésznőt, most „nácirajongónak” bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 25-én hunyt el Budapesten. Egy ideig Molnár Ferenc felesége volt. Az író a rétesekért rajongott, Fedák pedig szeretett finom desszerteket enni és sütni – nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta.

Fedák lepénye

Hozzávalók: 30 dkg cukor, 30 dkg vaj, 30 dkg liszt, 6 db tojássárgája, fél vanília rúd, 10 dkg mandula.

A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáöntjük a tojássárgáját, teszünk bele egy kis vaníliát, és kanalanként a lisztet. Kikent, kilisztezett tepsibe öntjük, a tetejét beszórjuk hámozott, apróra vágott mandulával. Lassú tűznél kisütjük, kockára vágjuk, és vaníliás cukorral behintjük.

Somogyi Erzsi rövid időt töltött a Színiakadémián. A Renaissance Színházban tűnt fel, majd a Nemzeti Színház művésznője volt, később számo smagyar színházban fellépett. 1956-ban a Blaha Lujza és a József Attila Színházban, 1969–70-ben az Irodalmi Színpadon, 1970–71-ben a Pesti Színházban is szerepelt. Férje Gádor Béla humorista (1906–1961), a Ludas Matyi felelős szerkesztője, majd főszerkesztője.

Somogyi Erzsi Sóskifli receptje – 1932-ből:

50 dkg liszthez 8 dkg vajat, 2 tojás sárgáját, 2 dkg élesztőt tejben elkeverek és az egészet, azonnal összedolgozom. Vékonyra nyújtom, négyszögekbe vágom, kifliformára sodrom, a tepsiben egy óra hosszat kelni hagyom. Majd tojással megkenem, sóval és köménymaggal meghintem. Fél óra alatt megsül. Isteni és a vendégeim is imádják.

Hegyi Barbara Hegyi Barnabás operatőr és Martin Éva díszletépítész leánya 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1989-től 1996-ig a József Attila Színház tagja volt. 1992-ben három hónapig Los Angelesben a Lee Strasberg nevű színiiskolában tanult. 1996-tól a Vígszínház társulatát erősíti. Közel 50 sikeres film- és tévészerepben láthatta a közönség, és rendkívül népszerű szinkronszínész. Szakácskönyveit egy ország szerette meg.

Részeg csirke Barbara módra

“Személyenként: 1 csirkecomb, 1 szál sárgarépa hosszában félbevágva, fél szál fehérrépa, 2 szál újhagyma, 1-2 gomba, fél alma és körte, só, őrölt bors, 2 dl száraz fehérbor (rozé is jó), 1-2 evőkanál olaj, annyi víz, amennyi ellepi.

Megmosom, besózom a combokat. Egy fedeles tűzálló tálban a felforrósított olajra teszem a hús felét, rádobom a zöldségek felét, megszórom őrölt borssal. Újabb combok következnek, majd a maradék zöldség, és megint bors. Rálocsolom a bort, kevés vízzel felengedem, hogy csaknem ellepje. Felforralom, utána közepes lángon majdnem puhára főzöm. Megkóstolom, és ha kell, sóval, borssal tovább ízesítem. Betakarom a héjukkal felfelé fordított gyümölcsökkel, és 220 fokra előmelegített sütőben lefedve sütöm 15-20 percig. A fedőt levéve addig sütöm tovább, amíg a gyümölcsök fényesre megsülnek. Ez lesz a hús körete, ezzel együtt tálalom.”

Polcz Alaine írónő 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben ment férjhez Mészöly Miklós íróhoz. Pályája kezdetén betegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.

Főzzünk örömmel címmel szakácskönyvet is jelentetett meg, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a szegénység nem boldogtalanság. “Kérlek, ébredjetek! Miért félünk a szegénységtől? Mástól kell félnünk! Jómagam három éhezési időszakon és több jegyrendszeren estem át, túléltem három inflációt (két magyart és egy románt), most nyögöm a negyediket, és bízvást állíthatom, hogy mindez rossz ugyan, de közel sem annyira, mint hisszük. Az örömöt (boldogságot), a harmóniát, az élet célját alig érinti, ha van valami kis létalapunk, anyagi és lelki. De ez utóbbiak feltétlenül szükségesek” – fogalmaz a könyvben, melyben olcsó recepteket tár az olvasó elé.

Citromkrém Polcz Alaine-től

1/2 liter tejből keveset elvenni, ebbe 2 púpozott evőkanál finomlisztet elkeverni csomómentesen. Állandóan kevergetve hozzáöntjük a maradék tejet, s kicsi lángon sűrűre főzzük. Ha már csak langyos, 1 citrom héja és leve jön bele, 14 dkg vaj és 15 dkg cukor. Ha kihűlt, tálalás előtt habosra kell keverni. Ha egy kevés tejszínnel vagy tejszínhabbal elkeverve fogyasztjuk, “parfénak” nevezzük. Amit igen drágán árulnak készen. A “parfé” előkelő vendéglátó csemege. Két-háromféleképpen ízesített réteget öntünk egymásra akkor, amikor kezd merevedni. Ízesítések: kávé, kakaó, vanília, kókuszreszelék, ribizli- vagy málnadzsem. Ezek más-más színek is. Valóban olcsó receptek, és másodszorra már percek alatt elkészíted. Számold csak ki, mennyivel olcsóbb, mintha készen vennéd a pudingport vagy krémport. Nem szólva a jegelt, készen vett parféról. Ha éppen táplálni is akarsz, nem félve a koleszterintől, finomíthatod a krémeket, belekeverve 1-2 tojás sárgát, majd a legvégén a tojások felvert habját. Kis rummal is szoktam “bolondítani”. Egyik-másik ízhez illik a vaníliásporcukor-ízesítés.

Forrás: Színház.hu/ Színház Online, OSZMI