Valamennyi színház és kulturális intézmény életét, így a Jászai Mari Színház 2020/2021. évadát is alapvetően a koronavírus járvány határozta meg.

A színházak újranyitásának lehetőségével élve 2021 júniusában ismét fogadja nézőit a Jászai Mari Színház. Elmaradt előadásainak egy részét, a Veszedelmes viszonyok című drámát, a Szutyok című tragikomédiát és a Francia rúdugrás című szextettet június 4. és 20. között pótolja a tatabányai teátrum. (Részletek itt.)

A 2021/2022. évadról

Az új szezon első eseménye – a jelenleg rendelkezésre álló járványügyi információk alapján – a MOST FESZT 2021 lesz.

Crespo Rodrigo a színház új évadával kapcsolatban elmondta: „Egy színház életében az évadhirdetés mindig fontos állomás, kiemelt jelentőségű alkalom. Mire ez megtörténik, már túl vagyunk az összes bemutatón és szinte valamennyi előadáson. Azonban idén más a helyzet! Hosszú hónapokon keresztül nem valósulhatott meg a színház lényegét jelentő személyesség, a találkozás a játszók és a közönség között. Az egy évvel ezelőtti évadhirdetéskor senki nem gondolta, hogy a járvány mindezt hosszabb időre is elveheti, hogy el lehet képzelni olyan színházi évadot, amikor – néhány rövidke hét kivételével – lehetetlenné válik a megszokott találkozás és bizonytalan ideig szünetel mindaz, amit addig színháznak neveztünk. Szünetel, de soha nem szűnik meg létezni! Ezt bizonyítja nézőink bizalma és hűsége, a megváltott jegyek és bérletek, az állandó érdeklődés, az a rengeteg erő, amit a legkülönbözőbb formában kaptunk ebben az időszakban. Nagy szükségünk volt minderre, hiszen közönségünk kíváncsisága művészi értelemben létkérdés a számunkra. Biztosította azt az energiát, amivel a legnehezebb hónapokban, zárt ajtók mögött is tovább tudtunk próbálni és dolgozni. Őszintén remélem, hogy ennek a munkának az eredménye olyan élményeket szerez mindannyiunk számára, melyek minden pillanatát közösen és személyesen élhetünk meg az elkövetkezendőkben!”

A Jászai Mari Színház pótolni fogja azokat az előadásokat, melyeket a 2020/2021. évadban sikeresen mutattunk be, de a színházbezárás miatt nem minden nézőnk tudta megnézni ezeket.

Székely Csaba 10 című drámáját Guelmino Sándor állítja színpadra, László Miklós Illatszertár című vígjátékát Szikszai Rémusz rendezi, az Állomás című „végjátékot” pedig Czukor Balázs viszi színre.

Bérletkínálatunkat igyekeztük a járvány okozta speciális helyzethez igazítani. Azon nézőink számára, akik a 2020/2021. évadban nem voltak felnőtt bérleteseink, 5 és 6 előadásos bérleteinket ajánljuk. 14 év feletti diák nézőink 4 előadásos ifjúsági bérleteinkből választhatnak. Azoknak a nézőinknek, akik a 2020/2021. évadban megvásárolták valamelyik felnőtt bérletünket, a 2021/2022. évad új bemutatóit tartalmazó „PLUSZ” bérleteink közül érdemes választania.”

Felnőtt bemutatók a 2021/2022. évadban

Szikszai Rémusz a Teljesen idegenek bemutatója kapcsán elmondta: „Nagyon szeretem a darab alapjául szolgáló olasz filmet. Azon kevés mozgóképes alkotás közé tartozik, amelyek színházi alapanyagnak is alkalmasak. Az adaptáció mindig nagy kockázattal jár, közben viszont sok izgalmat is tartogat: a színházi tér nem tudja maradéktalanul visszaadni azt, amire a kamera képes, a filmes vágások például nem jeleníthetőek meg a színházban az állandó szereplői jelenlét miatt. Viszont számos olyan színházi eszköz is van, amelyet pedig a film nem képes felidézni – egy film színpadi adaptációját ezeknek a különbségeknek a figyelembevételével kell létrehozni.

Minél többet foglalkozom velük, annál jobban megkedvelem a figurákat, a maguk esendőségével együtt. Éppen az a jó bennük, hogy egyáltalán nem különlegesek: teljesen hétköznapi, középosztálybeli figurák, teljesen hétköznapi, középosztálybeli problémákkal. Ez az a korosztály, amelynek a tagjai még aktívak, tele vannak álmokkal, de már elég tüske is van bennük ahhoz, hogy átértékeljék az addigi életüket. Ha van egy társaság – mint a Teljesen idegenekben –, amelynek a tagjai harminc éve ismerik egymást, és amelyben valakiről mégis olyasmi derül ki, amit addig senki nem tudott, az szerintem számos kérdést felvet. Tényleg barátok vagyunk harminc éve? Ki vagy te, és ki vagyok én? Szerintem ezek jellegzetesen ennek a korosztálynak a problémái, én legalábbis jól ismerem őket – ez persze nem jelenti azt, hogy egy idősebb vagy egy fiatalabb néző számára ne tudna izgalmas lenni a történet.”

Fehér Balázs Benő A revizor kapcsán elmesélte: „Gogol többször átírta a darabot, a különböző változatok közül eddig kettőt fordítottak le magyarra. Sokféle értelmezést tesz lehetővé, mint a zseniális darabok többsége. Olvasható politikai szatíraként, ami egy orosz kisváros korrupt és hatalmát mindenáron megtartani akaró tisztviselőiről rántja le a leplet. Vagy groteszk komédiaként, amelynek alakjai éleslátó kritikával vannak megfogalmazva. De Gogol saját elemzése talán még érdekesebb: „Vegyék alaposan szemügyre azt a várost, ahol a darab játszódik. Mindannyian egyetértünk abban, hogy egész Oroszországban nincs ilyen város: ki hallott olyat, hogy nálunk a tisztviselők egytől egyig ilyen torz alakok? Két-három becsületes csak akad közöttük. Szóval, ilyen város nincs. Nem igaz? De hogy fest a dolog akkor, ha ez egy lelki város és mindannyiunkban megtalálható? (…)

Vidovszky György a bemutató kapcsán kihangsúlyozta: „A Közellenség már régóta izgat, ez a második alkalom, hogy megrendezem a darabot. Néhány éve a Pesti Magyar Színházban csináltam egy előadást ebből a változatból, amelyet Tasnádi István írt Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán, és amelynek a szerző „zenés uszítás”-ként határozta meg a műfaját. Annak ellenére, hogy a történet több mint két évszázada íródott, nem múlik el az érvényessége, ma is ugyanolyan aktuális a kérdésfelvetése, mint 1810-ben – sőt, szerintem egyre aktuálisabbá válik.

Az alaptörténet lényegében annyi, hogy egy lókereskedőt, Kohlhaas Mihályt igazságtalanság éri, amikor a vásárba menet elveszik két lovát, de nem tud jogorvoslatot nyerni a rendszer korruptsága miatt. Miután Kohlhaas Mihály minden törvényes lehetőséget számba vesz, és úgy látja, hogy nem tud érvényt szerezni az igazának, úgy dönt, fellázad és saját maga szolgáltat igazságot. Felkelést indít el, aminek az lesz a vége, hogy fél Németországot felégeti anélkül, hogy sikerülne kézre kerítenie az őt megkárosítókat. Úgy gondolom, ez az elkeseredett harc az a motívum, amely örök érvényűvé teszi a történetet: mindig vannak olyan helyzetek, amikor úgy érezhetjük, hogy benyel bennünket a gépezet, és senki nem hallja meg a hangunkat. Nagyon nem mindegy azonban, hogy miként válaszolunk a bennünket ért igazságtalanságra: elfogadható-e, ha Kohlhaas Mihályként inadekvát eszközökhöz nyúlunk azért, hogy elégtételt vegyünk a rajtunk esett sérelmekért? Van-e más út, ha lábbal tiporják a jogainkat?

A kérdésfelvetés mellett nagyon szeretem azt a szokatlan nézőpontot is, amelyet Tasnádi választott az ismert történet újramondására, a Közellenségben ugyanis Kohlhaas Mihály két lovának szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Ez az ötlet egyszerre játékos, teátrális és nagyon lírai, rengeteg lehetőséget rejt magában. Az elbeszéléstechnikán túl azért is érdekes, mert két olyan szereplő verzióját ismerhetjük meg általa, akik egyáltalán nem képesek befolyásolni az eseményeket. Ebben pedig akár magunkra is ismerhetünk, hiszen a mi megkérdezésünk nélkül zajlanak a nagy történelmi események is, amelyeknek néha a nyertesei, de legtöbbször a vesztesei közé tartozunk.”

Czukor Balázs az Állomás című darab bemutatója kapcsán elmondta: „Az alapötletet én találtam ki, hogy

A próbák alatt azt keressük, hogy ebben a várakozásban, míg be nem gördül a szerelvény, mivel és hogyan töltik az időt az emberek. Természetesen vannak ötleteim, de a karaktereket, a sorsokat, közösen hozzuk létre a színészekkel. Az előadás nem improvizatív, hanem a próbafolyamat része az improvizáció, amit később rögzítünk.

A próbákat megelőzte két hét „Zoom” beszélgetés. Sokat ötleteltünk közösen, így jobban megismertem a színészeket. Ezt követően kezdtünk el a színpadon próbálni, folyamatos keresésben vagyunk, bizonyos ötleteket elhagyunk, másokat megtartunk. Mivel mi magunk írjuk a történetet, ezért ahhoz, hogy a legjobb verziót találjuk meg, folyamatosan változik minden. A próbafolyamat közben együtt tanuljuk, hogy hogyan tudunk úgy a színpadra állítani egy előadást, hogy szinte minden elemét magunknak kell kitalálnunk.”

Szikszai Rémusz az Illatszertár című darab kapcsán kifejtette: „A színdarab kiválasztását egy hosszú beszélgetés előzte Crespo Rordrigóval. Én már szinte hazajárok Tatabányára, talán ez az ötödik évad, hogy itt dolgozom. Nagyon jól ismerem a társulatot, és ők is ismerik, hogyan gondolkodom. Egy ilyen darab kiválasztásánál sokat számít, milyen előadások vannak még az évadban, milyen környezetbe kell behelyezni az adott műveket. 

Elsősorban tényleg az a kérdés, mire van szüksége a színháznak repertoár tekintetében. Ez amúgy is egy speciális évad, ahol átkerülnek az előző évadból be nem mutatott produkciók is, ez is meghatározta például, hogy milyen jellegű művet válasszunk.

Az idén nekem jutott az a feladat, hogy ezt az édes-keserű, látszólag nosztalgikus darabot elővegyem, ami egyébként egy nagyon szép emberi történet. Nagyjából a ’30-as évek elején játszódik az első világháború után, egy polgárháború és egy világválság után, de még a második előtt. Abban a látszólagos boldog békeidőben, ahol azért az emberek idegrendszerében nem múlt el nyomtalanul a történelem. Ha most belehelyezzük magunkat egy ilyen korba, elképzeljük, hogy tíz évvel ezelőtt még világháború volt, nyolc évvel ezelőtt egy polgárháború, majd egy olyan gazdasági világválság, ahol majd’ mindenki éhen halt, akkor már rögtön nem egy feltétlenül idilli képet kapunk.

Guelmino Sándor a 10 című drámáról elmondta: „Mindig keressük azokat a műveket, amikről azt érezzük, hogy fontos témákról, a máról szólnak, és amik remek szereplehetőségeket biztosítanak a társulat számára. A 10 ilyen. Tíz sorsot követ végig, minden szereplő esetében több éven keresztül, ráadásul mindezt rengeteg helyszínen. Így nagyon izgalmas kitalálni az előadás formavilágát, nagy teret enged a képzeletnek.

A 10-re még az ősbemutatón figyeltem fel, és igazi kihívás, hogyan lehet más módon, de legalább olyan színvonalon megjeleníteni a történetet. Szerencsére, amikor az ember elkezd ténylegesen a darabbal foglalkozni, akkor óhatatlanul más megoldások jutnak eszébe, mint egy másik alkotónak.

Alig várom, hogy a valóságban is kipróbálhassam, tényleg működőképes-e, amit kitaláltam.

A darab fő kérdésfeltevése, hogy a Tízparancsolatban szereplő parancsolatok betarthatók-e a jelenben, illetve ha megszegjük őket, bűnnek gondoljuk-e egyáltalán.

Mit tartunk igazából bűnnek? Minden egyes szereplő, bárhogyan is alakuljon az élete, elkerülhetetlenül megszegi az egyik parancsolatot, tehát elkövet egy bűnt. Erről is kapták a „nevüket”, pontosabban számukat egytől tízig. Persze Székely Csaba sokkal jobb drámaíró annál, mint hogy a figurák sorsát egy-egy tétel illusztrációjaként egyszerűsítse le. Miközben mindnyájunk számára ismerős, átélhető karaktereket ismerünk meg, mindenki több bűnt is elkövet, és nem is feltétlenül az a fő bűnük, legalábbis az én értelmezésemben, ami a bibliai parancsolat megszegése.

Akár a Ha elállt az eső esetében, itt is a néző feladata, hogy rájöjjön, hogy ki kinek a kije, és tulajdonképpen hogyan állnak össze ezek a puzzle-darabkák.

Ráadásul ez egy ízig-vérig kelet-európai történet. Milyen körülmények közé vagyunk itt bezárva? Milyen elvárásaink vannak egymással és magunkkal szemben? Milyen szabályoknak kell megfelelnünk? Hogyan ítéljük meg és el egymást különböző dolgok miatt, nem feltétlenül a Biblia alapján?

Nagyon szeretem a vegyes műfajú darabokat, amelyekben igazán nagy sorstragédiák vannak, ugyanakkor rengeteget lehet nevetni. Ez a darab tudja ezt is. Határozottan mai, groteszk humora van, és remélem, hogy ezt a nézők is nagyon fogják értékelni.”

Gyerek bemutatók a 2021/2022. évadban

Crespo Rodrigo a színház tervezett gyerek évadával kapcsolatban kiemelte:

Legfiatalabb nézőink számára az új szezonban a járvány miatt meghiúsult évad programját szeretnénk megvalósítani, hiszen így a népmesék, a zenés előadások, a bábjátékok, a tánc és a mesejátékok világának legjavát hozhatjuk el nekik.”

Még több információ itt: www.jaszaiszinhaz.hu