A képzőművészet volt a lendület a pandémia mindennapjaiban Gergye Krisztián Harangozó-díjas kortárs táncművész, rendező, koreográfus és festő számára, így jött létre új, Synesthesia című online performansz-sorozata is, amelyet most nyáron két alkalommal élőben is láthat a közönség. Színházról, hangtájakról, szeptemberi kiállításról, festészetről és az őszi tervekről beszélgettünk.

A Szinesztézia kép-performansz és pop-up kiállításra
itt válthatnak jegyet: https://www.jegy.hu/

Honnan jött az ötlet?

Még a pandémia idején találtam ki egy online programsorozatot, amelyben kortárs képzőművészek alkotásaihoz kapcsolódóan táncolok.  A festészet és a táncművészet közötti párhuzamosságokat kerestem és már a negyedik ilyen sorozatrész jelent meg, amikor kitaláltuk, hogy ha újra megnyílik a színház és lehet élő előadásokat csinálni, legyen közönség előtt is Szinesztézia. Így a Szentendrei Teátrummal, a Kőszegi Várszínházzal és a saját társulatommal koprodukcióban létrehoztuk ezt az előadást, amelynek a Művészet Malomban lesz az ősbemutatója.

A nyár folyamán hány helyszín lesz? 

Szentendrén július 29-én és Kőszegen augusztus 3-án, de reményeim szerint az évadban még tovább fog futni ez a produkció.

Szabadtéri előadások lévén nyilvánvalóan nem lehet az eredeti műveket a szabadtéri színpadra felhelyezni, elég problémás is lenne a képek közötti váltás. Így a Ferenczy Múzeumi Központtal szövetkeztünk és kurátoruk Kígyós Fruzsina segítségével, a központ gyűjteményéből válogattunk festményeket. Végül huszonhét művet sikerült kiválasztani többnyire a gyűjteményből és ebből lett egy nagyon izgalmas két felvonásos, nem lineáris, vizuális történet. Ami még a speciálisa az előadásnak, hogy most nem kellett méretek szerint választani, így például bekerült Anna Margitnak egy tíz centiméteres kicsi olajképe is. Vetítve a képek méreteivel is tudunk játszani, míg az előadás két felvonása között a szünetben, egy pop-up kiállítás keretében meg lehet majd nézni az eredeti műalkotásokat is. Így a nézők szembesülhetnek az általunk bemutatott történetekkel és a képekkel valós méretükben. Ki lehet alakítani egy személyes viszonyt a művekkel és izgalmasan lehet az is, hogy milyen festmények kerülnek sorra majd a második felvonásban. 

Mi alapján választott a gyűjteményből? 

Nagyon sokat segített Kígyós Fruzsina. Először megmutattam neki a Synesthesia online videó sorozatot, hogy milyen képek azok, amikkel eddig dolgoztam. Mi az az ízlés és festői világ, ami engem megszólít. Hetven-nyolcvan kép ajánlatból választottuk ki végül ezt a 27-et. Fruzsina, mint kurátor ajánlott a gyűjteményből én pedig az ösztönömben bízva választottam ki azokat a műveket, amik megszólítanak, amik elindítanak bennem bizonyos történeteket, amiben el tudom képzelni magát a testet. Ez mindig változó, mert néha a geometriája, máskor a színvilága vagy a mögöttes története, esetleg egy művészettörténeti helyzet adja az inspirációt. Változatos a képanyag, van benne Anna Margit, Ország Lili, Ámos Imre, Barcsay-képek, Deim Pál, Bukta Imre ezek mind nagy, már kanonizált művészek alkotásai és hozzájuk választottam még két Kőszeg vonzáskörzetében élő kortárs alkotó Trifusz Péter és Oroszy Csaba műveiből. A sokirányúság ellenére sikerült nagyon speciális találkozási pontokat találni a képek között, ami egy nagyon izgalmas történetet generál, és ezt a történetet fogjuk megélni Nagy Csilla táncművésszel.

Nem merült fel hogy saját képeit is belecsempészi az előadása? 

Nem akartam magam propagálni Ilyen szempontból. Az, hogy én festek, talán annyiban szól bele a történetbe, hogy van egyfajta plusz érzékenység a festőiség, a képzőművészet iránt, de itt elsősorban táncosként és koreográfusként gondolkodom. Mások képzőművészetét szerettem volna előtérbe helyezni és mellesleg a tánc nyelvén viszonyulni hozzá. 

Az tudható mikor lesz saját kiállítás?

A saját kiállításom szintén Szentendréhez kötődik. A MANK Galéria támogatásával tudtam ezt a Szinesztézia sorozatot elindítani, majdnem mindegyik felvételt ott készítettük, a régi Művésztelepen. Az önálló tárlatom is itt, a MANK Galériában lesz látható 2021. szeptember 8-tól.

A Független Előadó-Művészeti Szövetség Segélyalap kampányának egyik nagykövete volt, több a járvány miatt nehezebb anyagi helyzetbe került színházi háttérdolgozót támogatott a felajánlott festményeinek eladásával. Milyen volt megélni a pandémiát? 

A nagy első sokkról én is be tudok számolni, vajon mi lesz, mikor tudunk fellépni? Nem gondoltuk, hogy ilyen sokáig elhúzódik, de én elég szerencsésnek gondolom magam, mert a festészettel a kreativitásomat ki tudtam élni és sikerült az elmélyülés, mert lett időm.

Táncosként megvolt a mindennapi tréning?

Nekem valójában a festés volt a mindennapjaim része. Ahogy minden kép egy következő történetet mesél el és sajátos elmélyülést biztosít. Engem ez emelt át a pandémián, de a táncos énemet már provokálta a bezártság. Láttam sok pozitív és negatív példát, hogyan lehetséges előadó-művészet az online térben és ennek lett a következménye a Synesthesia online sorozat, amiben engem mindig az érdekes helyzetek motiválnak, amikor valóban történik valami. Nem vagyok az a tréningezős fajta, de nagyon tisztelem azokat a táncosokat, akiket ez a napi rutin átsegít a nehéz időszakon.

Amennyiben a pandémia nem folytatódik, mik a tervek az évadra? 

Mindig is nagyon nehéz volt előre tervezni független alkotóként. Néha hónapról hónapra változik, mit tehetünk, ilyen szempontból ez a fajta mobilitás kényszer mindig is jellemző volt az életemre. Ameddig most tervezek, hogy a két nyári Szinesztézia előadás a lehető legjobban sikerüljön. Közben folyamatosan készülnek az online sorozat további részei, ami folyamatos kreativitásban tart, hiszen a felvételeken túl a vágás, a hangolás, az adott műhöz való zeneszerzés mindig izgalmas feladat. 

Ebben kik a segítői? Alkotótársai? 

Zenei alkotótársam Gryllus Ábris, ő csinálja ezeket a csodálatos zeneműveket, „hangtájakat” a történetekhez, de most Árvai György, aki szintén fest, lesz a következő rész zenei alkotója. Saját triptichonjához fogja megalkotni a zenei képzetet. Az operatőröm Sín Olivér, vele igazán mélyen értjük egymást. Alapvetően van egy rutinszerű technikai oldala, mert kameramozgás nélkül vesszük fel az anyagokat, hogy a mozgás tényleg csak a testben történjen meg.

Hogy telik a nyár? 

Sokat vagyok a kisfiammal és ez csodálatos, hogy van végre egy kis pihenés, hiszen a pandémiás időszak frusztrációját is ki kell pihenni. Nehéz jól visszatérni a mindennapok ritmusába. Tavaly október 27-én a pandémia második hulláma előtt sikerült bemutatni szintén egy képzőművészeti projektet, A test emlékezetét a Nemzeti Táncszínházban, amely Magdalena Abakanowicz munkáságának állított emléket és ez az előadás lesz ismét novemberben. Nagy munka, nagy mű, nem lesz egyszerű felújítani, de ezt biztosan tudom, hogy a nyári pihenés után vár rám. 

Átalakítja az előadást?

A test emlékezete egy hosszú előkészítési fázisnak a végeredménye, a pandémia ismét több hónapnyi szünetet adott a formálódásra. Gyakorlatilag sosincs olyan, hogy valami kész van, én nem hiszek abban, hogy a kristályosodott formát kell közönség elé tárni. A színházak sem tudnak olyan mennyiségű időt és teret valamint infrastruktúrát biztosítani, hogy az előadás tökéletesen kikristályosodhasson.

Így gyakorlatilag minden egyes alkalommal egy új előadást kapnak a nézők, bár a történet esszenciája mindig ugyan az. Ez lenyűgöző tud lenni. Ezt a valódi személyes élményt keresem és azt gondolom, ha nekem valódi élmény, akkor a közönségnek is az tud lenni.

A Szinesztézia kép-performansz és pop-up kiállításra itt válthatnak jegyet: https://www.jegy.hu/

Mikor, hol látható?
Szentendre / MűvészetMalom udvara (Bogdányi u. 32.)
JÚLIUS 29. csütörtök 20.30

Koreográfusok, előadók: Nagy Csilla, Gergye Krisztián | Zongorán közreműködik: Zombola Péter | Soundscape: Gryllus Ábris | Kurátor: Kígyós Fruzsina | Produkciós vezető: Gáspár Anna | Vetítés: Diena László | Jelmez: Béres Móni | Fény: Szabon Bala | Asszisztens: Fazekas Anna 
Koncepció, rendezés: Gergye Krisztián

Szerző: Sárosi Emőke