Az átalakuló olvasási szokásokról, az MCC-ügy hatásáról is szó esett a Népszava Czinki Ferenccel, a Szépírók Társaságának elnökével készített interjújában.

Czinki szerint több író máris elhatárolódott a nemrég az MCC 98,41 százalékos tulajdonába került Libritől, a következő kötetüket pedig már nem ott tervezik kiadni, összeségében a legtöbben azonban továbbra is a döbbent kivárás állapotában vannak.

„Egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogyan reagálnak majd az olvasók a megváltozott helyzetre. Ez nyilván sokban múlik azon is, hogy mi, a szakma, illetve a kedvenc szerzők mit lépnek majd. Látunk már példákat arra, hogy több író máris elhatárolódott a Libritől, és a következő kötetüket már nem itt tervezik kiadni. Összességében azonban egyelőre a döbbent kivárás a legjellemzőbb stratégia. Ami általánosságban illeti az író, a szöveg és a könyv viszonyát, úgy gondolom, hogy nagyon jelentős változás nincsen. Az új felületek, új hordozók nem vették el a figyelmet a nyomtatott könyvről, az továbbra is verhetetlen.Nyilván ezért látta jó politikai-stratégiai döntésnek a kormány, hogy ha jól ismert áttételes módszerrel is, de azért bevásárolja magát a könyvpiacba. 

Ha megnézzük a könyvheti kínálatot vagy a boltok kirakatát, látszik, hogy továbbra is a legtöbben a nyomtatott könyv formátumában gondolkodnak. Szerintem inkább az a kérdés, hogy ki fogja ezeket megvenni. Az utóbbi évek jelentős áremelkedést hoztak a könyvpiacon, nagyon sokat beszélünk arról akár a kiadványok, akár az irodalmi műsorok, fesztiválok jegy­árai kapcsán, hogy meddig terhelhető a nem is olyan nagy közönségünk. Erre is nyilván valamilyen hatással lesz az, hogy a magyarországi könyv­piac fele éppen most gazdát cserélt” – fogalmazott Czinki Ferenc.

A szakember hozzátette: nem tudni, meddig terhelhető a nem is olyan nagy közönségünk, a helyzetre pedig nyilvánvalóan az is hatással lesz, hogy a könyvpiac fele épp most váltott gazdát.

Az Akadémiák Európai Szövetségének eseményén a pályáztatási rendszer problémáiról beszélt. A kérdésre, milyen lenne az ideális eljárás a mostani rendszerben, kifejtette: „A mostaniban fogalmam sincs, minden, amit mondanék, utópisztikusan hatna. Egy normális pályáztatási rendszer úgy néz ki, hogy megfelelő szakemberek ülnek a bizottságokban a teljes politikai életet és a legkülönbözőbb értékmintákat képviselve, szabályos keretek között, igazságosan döntenek. Ez nyilván szinte a fikció kategóriába tartozik, de külföldön, jobbára a nyugati országokban, de akár a szomszédainknál is, van erre törekvés. Magyarországon nincs. Tudtommal a kétharmados többség megjelenik minden államilag finanszírozott pályázatnál. Így ez nagyon nehéz. Az ideális rendszert ismerjük, csak most nem alkalmazzák.”