SZFEKurta NikéFekete ÁdámJózsef Attila SzínházSzinetár Dóra
  • facebook
  • instagram
  • 2020. október 27., kedd

    “A színészet meggyógyít” – Csomós Marit köszöntjük

    2020. szeptember 25., péntek 09:35

    Szeptember 25-én ünnepli 77. születésnapját Csomós Mari Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, a nemzet színésze.

    Csomós Mari és Alföldi Róbert / Fotó: Rádóczy Bálint

    Csomós Mari pályájáról:

    Vajdácskán, egy Sárospatak melletti kis bodrogközi faluban, négygyermekes családban született. Katonatiszt apját többször áthelyezték, ezért sok helyen járt iskolába, Szerencstől kezdve Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán át Ráckevéig. Az érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben végzett.

    A veszprémi Petőfi Színházban kezdte pályafutását zenés-táncos szerepekkel, onnan 1968-ban a kecskeméti Katona József Színházba hívták. 1971-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, ahol a Székely Gábor igazgató-főrendező által színre állított produkciók országos hírnévre tettek szert. Csomós Mari drámai tehetsége ekkor bontakozott ki olyan nagy formátumú főszerepekben, mint G. B. Shaw Szent Johannája, García Lorca Yermája, Shakespeare Makrancos hölgye vagy Csehov Három nővérének Másája.

    Amikor Székely Gábor 1978-ban a budapesti Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, Csomós Mari vele együtt ment a fővárosba. Az ország első színházában Székely Gábor és a Kaposvárról érkező Zsámbéki Gábor rendezői szemléletével, módszerével valóságos színházi forradalmat indított el. A színésznő útja 1983-ban a politikai-szakmai okokból a Nemzetit otthagyó rendezőpárossal az újonnan létrejött Katona József Színházba vezetett. Itt az elkövetkező években olyan kiváló társulatban játszhatott, amely sikert sikerre halmozott, és külföldön is népszerű lett. Csomós Mari pályáján meghatározónak bizonyult a Katonában töltött tíz év, emlékezetes alakítása volt Nemesváraljai Gyarmaky Róza Füst Milán Boldogtalanok című drámájában, a lecsúszott Anya Spiró György Csirkefej című darabjában, Násztya Gorkij Éjjeli menedékhelyében, Gertrúd királyné Shakespeare Hamletjében.

    1994-ben újra színházalapításba kapcsolódott be, Székely Gábort követve csatlakozott az Új Színház társulatához. Itt Gothár Péter és Novák Eszter rendezésében hálás főszerepeket alakított: Lorca Vérnászában az Anya, Vörösmarty Csongor és Tündéjében Mirigy, Szép Ernő Patikájában a Postamesterné, Csehov Ivanovjában Zinaida Szavisna, Brecht Koldusoperájában Kocsma Jenny lehetett.

    Három évvel később, amikor Székely Gábornak távoznia kellett az Új Színház éléről, a Bálint András által vezetett Radnóti Színházba szerződött, ahol ma is játszik. Itt is nagy hatású főszerepek következtek Valló Péter, Jordán Tamás, Zsótér Sándor és mások rendezésében: Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), Gurmizsszkaja (Osztrovszkij: Erdő), Füst Milán Máli néni című darabjának címszerepe, öregasszony (McDonagh: A kripli), Bertha Manson (Brontë-Zsótér: Jane Eyre). Játszotta Verát Térey János Protokoll, Dobozocskát Gogol Holt lelkek és Juliane Tesmant Ibsen Hedda Gabler című darabjában, Kent grófot a Lear királyban, idén Anders Thomas Jensen Ádám almái és Wajdi Mouawad Futótűz című darabjában lép színpadra. A Radnótin kívül a Rózsavölgyi Szalonban és az Örkény Színházban is vállalt szerepet az elmúlt években.

    A színpad mellett a film sem idegen tőle, szerepelt egyebek között az első Jancsó-filmekben, Rényi Tamás Makrájában, a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotásban, a Jadviga párnájában, az Egyszer élünkben, a Presszóban és az Apacsok filmváltozatában. Legutóbb az Egy szerelem gasztronómiája című zenés vígjátékban láthattuk. Számtalan tévéfilmben alakította a legkülönbözőbb sorsú nőalakokat, ilyen volt a Tóték, a Cserepes Margit házassága és a Nyolc évszak. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában.

    Művészi teljesítményének elismeréseként a Jászai Mari-díjat 1973-ban, az érdemes művész címet 1978-ban kapta meg, 1996-ban a Kossuth-díjat vehette át „nagy lélektani hitelességgel megformált alakításaiért”. Többször ítélték neki a legjobb női alakításért a színikritikusok díját, 1975-ben a Fábri Zoltán által rendezett 141 perc… női főszerepéért a filmkritikusok díjával tüntették ki. 1999-ben a Halhatatlanok társulatának örökös tagjává választották, 2014-ben Prima Primissima díjat, 2016-ban Hazám-díjat kapott. 2017-ben a nemzet színészévé választották, ugyanabban az évben a színikritikusok legjobb női mellékszereplőnek járó díját is elnyerte Dosztojevszkij A játékos című darabjában nyújtott alakításáért.

    Kováts Adél, Csomós Mari / Futótűz, Radnóti Színház / Fotó: Dömölky Dániel

    Csomós Mari, vagy Csomi, ahogy kollégái és barátai szólítják, egyszerre kiváló komika és tragika, több mint ötvenéves színészi pályát tudhat maga mögött. Férje, Deme Gábor tévés dramaturg 1984-ben bekövetkezett halála óta visszavonultan él, „a színház az élete”, ahogy vallotta magáról többször is.

    A művészről saját szavaival:

    Kölcsön: Amikor gyerek voltam, és négyen voltunk testvérek, emlékszem, hogy ha édesanyámnak kölcsön kellett kérnie mondjuk tíz forintot a hónap végén, akkor nem tudott aludni, amíg vissza nem adta. Én akkor ezt a kínlódást felmérve úgy döntöttem, hogy amíg élek, nem kérek kölcsön. Egyetlen eset volt: 1969-ben, amikor a férjemmel kifizettük a lakás előlegét, és úgy vittük a pénzt a villamoson, hogy közben remegve fogtuk mind a ketten.

    Főiskola: A főiskola ideje csodálatos négy év volt, sok barátot szereztem ott. Filmesek és képzőművészek voltak, akikkel egy kollégiumban laktunk. (…) A felsőbb évesek nagyon odafigyeltek ránk. (…) Mindenbe belekóstolhattunk. Ha kellett, balettoztunk, szalontáncot, néptáncot tanultunk, de volt jelmeztanóra is. Királynői ruhákat kaptunk, hogy tanuljuk, hogyan kell benne menni, megfogni, meghajolni. Mindenfélét tanultunk, és ez nagyon izgalmas volt. Volt sminkóra is, amit Keleti László tanított nekünk. Ha valaki sokat késett, akkor annak az volt a büntetése, hogy feketére festhette magát. Nagyon sokat nevettünk, fiatalok voltunk.

    Csomós Mari, Petrik Andrea / Az Oresztész olvasópróbáján a Radnóti Színházban / Fotó: Dömölky Dániel

    Ajándék: Olyan boldog sose voltam, mint amikor harmadéves koromban egy bőröndnyi ajándékkal tudtam hazamenni, életemben először. Fiatalon rossz, amikor nincs pénzed, de akkor még jobban elviseled, és mindig megvan a remény, hogy nemsokára majd lesz. Most már az emberek egyre kevésbé gondolják, hogy a színészek milyen jól élnek.

    Szinkron: Én a Főiskolától kezdve sokat szinkronizáltam. Akkor még úgy ment a szinkronizálás, hogy előre kiküldték a lakásodra a szöveget, megnéztük együtt az egész filmet, ha tehetősebb rendező csinálta, akkor még pezsgőztünk is közben, és tartottunk közös olvasópróbát. Rádiós munka is rengeteg volt: a stúdióban elmondtál tíz mondatot, majd rögtön ki is fizették.

    Színészet: Ha beteg vagyok, meggyógyít, ha depressziós vagyok, jó kedvem lesz tőle. Azt az örömöt jelenti, hogy adok. Ami bennem van, őszintén odaadom a közönségnek. Addig nem is tudok játszani, amíg érzem, hogy ez nem igazi, ez hamis, ez nem arról szól, amit el akarok mondani. Ülök, járkálok, gondolkodom, hogyan tudnám megoldani a feladatot.

    Színpad: Mostanában járt az eszemben, hogy mi is történt volna, ha nem a színpadot választom. Megfordult régebben a fejemben, hogy tanár leszek, de elkezdtem verset mondani, az általános iskolában fölraktak a színpadra, és ott maradtam.

    Készülés: Ha este előadás van, már reggel eszembe jut, hogy este mi vár rám, és összeszorul a gyomrom. Szégyen ide, szégyen oda, én készülök. Igyekszem eltartani magamtól a zűrös külvilágot, mert nem az a dolgom, hogy azon rágódjak, vasárnap nyitva lesz-e a közért. Elég nekem már azzal foglalkoznom, ami a dolgom.

    Próbatábla: Én ma is úgy tudok megállni a próbatábla előtt, olyan izgalommal és kíváncsisággal, mint amikor kezdő színésznő voltam.

    Siker, kudarc: A sikeren nem gondolkodom túl sokat, boldog vagyok 10 percig, aztán belém épül. A kudarcok nagyon marnak, végig kell gondolnom, hogy mi történt. Régen egy baki miatt éjszakákat nem aludtam, de most már nincs ilyen. Ma már tudom, hogy sokkal megbocsátóbb a közönség, mint gondoltam. Nem olyan nagy ügy egy baki.

    Kor: Mindig megkaptam a koromnak megfelelő szerepeket. Amíg az ember bírja egészséggel, valamennyire lendülettel, jól érzi magát egy társulatban, tud adni valamit a fiataloknak, addig úgy érzem, csinálni kell.

    Kováts Adél, László Zsolt és Csomós Mari / Lear király, Radnóti Színház / Fotó: Dömölky Dániel

    Radnóti: Amikor 1997 január végén nem hosszabbították meg Gábor igazgatói mandátumát az Új Színházban, totálisan összetörtem. Nagyon fájt, ami történt. Egyetlen vigaszom az volt, hogy aznap este fölhívott Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, és azt mondta, „Marikám, gyere hozzánk!” Ez történt, azóta ott vagyok.

    Forrás: Színház Online, Szinház Org.
    Összeállítás: T. B.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -