A Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, előadóművész, érdemes művész már több mint 50 éve tagja a Vígszínháznak és olyan ikonikus vígszínházi produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; a Harmincéves vagyok; a Jó estét nyár, jó estét szerelem; a Szent István körút 14., a Túl a Maszat-hegyen vagy a 36 évvel ezelőtt bemutatott A padlás, amelyet még ma is nagy sikerrel játszanak.

„Minden este másképp és más mértékben vagyok elégedett, vagy nem, mert a színház egy élő szervezet. Színházban semmi sem történik meg kétszer pontosan ugyanúgy. És én mindig is változtatnék, korrigálnék, így vagyok összerakva. Nüanszokat még most, a tizedik előadás után is javítgatok egyre-másra, de ezeket már csak mi néhányan vesszük észre” – vallja Presser Gábor.

A zenészlegenda 1948. május 27-én Budapesten látta meg a napvilágot. Négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész az általános iskolai évek alatt tanította. Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel. négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész az általános iskolai évek alatt tanította. A Kertész utcai általános iskolát követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, miközben a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott. Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel.

Pressert először az Omega együttesben ismerte meg az ország, ahol 1967-től először zeneszerzőként, később pedig billentyűsként szerepelt. 1971-ben azonban elhagyta a zenekart és megalapította az LGT-t. Presser a 70-es években a hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Olyan dalokat írt ekkor, mint az Elfelejtett szó, a Nem adom fel, a Neked írom a Dalt, vagy a Ringasd el magad.

Idővel a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ám a legátütőbb színházi darabja egyértelműen a Padlás volt.

1982-ben egy másik műfajban is kipróbálta magát. Az Electromantic című albuma mely eredetileg A próba című balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Ebből a legnépszerűbb szerzeménye a La Baletta No 2. volt.

Presser később zenészként egyre kevesebbet szerepelt, ám dalszerzőként a 90-es, 2000-es években, sőt napjainkban is nagyon aktív. Zenét szerzett többek között Zoránnak, Kovácsa Katinak, de az elmúlt évtizedben Rúzsa Magdi több slágerét is ő írta. A szakmai zsűri tagjaként a Megasztár 1-3. évadában szerepelt, majd visszatért az 5. évadra is, ám elmondása szerint azzal már több kritikája volt, túlságosan show-központúnak érezte, így a 6. évadban már nem vállalt benne szerepet.

Pályafutását rengeteg díjjal jutalmazták, ezek közül kiemelendő a Popmeccs Év zeneszerzője díj, melyet 1976-ban és 1977-ben is átvehetett. 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, míg 2003-ban Kossuth-díjjal jutalmazták a tevékenységét.