3 éve indult útjára a Déryné Program. Ennek apropóján, valamint a Színházi Világnaphoz kapcsolódóan március 28-án Lakitelken, a Nemzeti Művelődési Intézetben tartottak szakmai konferenciát “A színház jövője, a jövő színháza” címmel. Az esemény kiemelt résztvevője volt Vidnyánszky Attila – a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Halász János – a Városok, Falvak Szövetségének elnöke, Bakos-Kiss Gábor – a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Antal Zsolt – a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, valamint Kis Domonkos Márk – a Déryné Program igazgatója. Az előadások és kerekasztal beszélgetések mellett a Győri Nemzeti Színház Toldi című szünetszínházi produkciója is színesítette a programot.

2020 márciusában, immáron 3 éve, hogy útjára indult a Déryné Program. A Vidnyánszky Attila által megálmodott, életre hívott kezdeményezés nemes célkitűzése, hogy felpezsdítse a vidék kulturális életét. Az indulás óta eltelt időszakban kimagasló eredményeket születtek, az első 3 év mérlege számokban kifejezve: 1 684 előadás, 493 településen, 231 285 néző részvételével. 

„A magyar kulturális szféra legizgalmasabb projektje, ami megvalósulhatott. Mérhetetlenül büszke vagyok rá személyesen is. Az elvárásokat messze túlszárnyalta. Az elért rendkívüli eredmények Kis Domonkos Márk és csapatának elhivatottságát és kreativitását dicsérik.” – emelte ki köszöntőjében Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója beszédében arra is kitért, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben, elidegenedett világban az emberi lelkekért folyik a harc, és ebben a kulturális harcban a legnagyobb fegyver a Déryné Program.

„A Déryné Program misszióját a kezdetek óta a szívügyemnek tekintem. A Városok-Falvak Szövetsége elnökeként a települések közötti kulturális kapcsolatrendszer erősítésén munkálkodunk. Fontosnak tartom, hogy a kisebb falvakba is eljussanak a kulturális programok, ebben óriási szerepet vállalt a Déryné Program, amely az egész országot bejárja, ezzel óriási értéket közvetít.” – emelte ki Halász János országgyűlési képviselő, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke.

Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója – aki a kezdetek óta több szálon is kötődik a programhoz – hozzátette, hogy a program mindamellett, hogy beteljesítette küldetését, új perspektívákat is nyitott, úgy horizontálisan, mint vertikálisan, ez által még jobban ki tudott teljesedni.

Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója az összefogást emelte ki. A konferencián elhangzott, hogy Magyarországon hozzávetőleg 4 millió ember szenved hiányt a magas kultúra terén, a Budapest és a vidék között feszülő kulturális szakadék felett hidat kell képezni. „A jövő színháza, a színház jövője” című pódiumbeszélgetés résztvevői mindannyian a kooperációban, a szakmai együttműködésekben látják a megoldást. A befelé fordulás és elszigeteltség helyett az egymást segítő, partneri viszonyok kialakítását szorgalmazzák. 

„Hiszek abban, hogy pozitív hozzáállással, a lehetőségeket keresve, a partnerekkel egymást támogatva, egy irányba haladva kell küzdeni a kitűzött célokért. Az elért eredményeink a fantasztikus kollégáim munkáját dicsérik, azokét, akikkel az elmúlt három évben egymásra találtunk, közösen építkeztünk. Erre a csapatra vagyok a legbüszkébb, mert egy olyan egységet képviselünk, ami egyedülálló a szakmában.” – hangzott el Kis Domonkos Márktól.

Antal Zsolt a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese beszédében a márkaépítést, a globális világ nyújtotta lehetőségek kiaknázását, valamint az új médiákon való jelenlét fontosságát hangsúlyozta. A jövő a fiatalokban rejlik, a cél a Z-generáció elérése, figyelmének felkeltése, valamint a kultúra felé terelése. 

A Déryné Program által életre hívott KultUp program szintén a Z-generációt, a középiskolásokat veszi célba. A program ötlete több mint 10 éve fogant meg Kis Domonkos Márk és Héjja Gábor között. Hosszas előkészítést követően idén februárban pilot jelleggel indult el. Missziója, hogy az élmény- és drámapedagógiai nevelés eszközeivel, kulturális élményeken keresztül a diákokat a minőségi tartalomfogyasztás felé terelje. 

A konferencia résztvevői Arany János: Toldi című darabjának szünetszínházi változatát tekinthették meg a Győri Nemzeti Színház előadásában.

’A vidéki kulturális élet fejlődési lehetőségeit és kihívásait’ vitatta meg Halász János – a Városok, Falvak Szövetségének elnöke, Szamosvölgyi Péter – Sátoraljaújhely polgármestere, Görgényi Ernő – Gyula polgármestere, valamint Kurdi Ferenc – Kosd polgármestere. Szó volt a vidéki kulturális intézmények szűkös lehetőségeiről, a programban résztvevő művészek elhivatottságáról, valamint a színházi előadásoknak köszönhető kulturális, közösségi élet fellendüléséről. Halász János és Szamosvölgyi Péter külön kiemelték és méltatták a Déryné Fesztivál színvonalát és népszerűségét. A fesztivál idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre Sátoraljaújhelyen. Július 19 és 23. között több mint 70 ingyenes programmal, színházzal, zenével és családi programokkal várják az érdeklődőket.

Kis Domonkos Márk a Drámaírói Műhely két mentorával, Lukácsy Györggyel, valamint Kozma Andrással tartott pódiumbeszélgetést, a fiatal drámaíróknak indított ösztöndíjprogram tapasztalatairól, eredményeiről és a kortárs dráma jelentőségéről. Kis Domonkos Márk és Lukácsy György a próbafolyamat kihívásokkal teli izgalmain túl az előadás sikereiről is beszámolt.

Ezt követően Kis Domonkos Márk kihirdette a Drámaírói Műhely idei ösztöndíjasait. A 2022-es szép eredményeket túlszárnyalva idén 51 jelentkezés érkezett be, a szakmai bizottsági ülést követően ebből 10 pályamű került a mentorok elé, amelyből végül a mentorprogramba Holczer Dávid – ’Ötvenegy perc’ című drámakoncepciójával, Kovács Gábor Attila – az ’Indulhatunk, Edit néni?’ című drámatervvel, Nagy-Szakmáry Attila – a ’Grand Hotel’ és Tréfás Luca – a ’Hopeless’ című pályaművel jutott be.

A konferencia résztvevői ezt követően szakmai kerekasztal beszélgetéseken vehettek részt. Hajdu Márk – a Déryné Program projektvezetője, Bakos-Kiss Gábor – a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Susán Ferenc – a Zenthe Ferenc Színház produkciós igazgatója, valamint Ákli Krisztián – az Oberon Társulat művészeti vezetője „Egyeztetéstől a megvalósításig, szervezés alkotói szemszögből” címet viselő beszélgetésen a tájelőadások kihívásait vitatta meg alkotói oldalról.

Befogadói oldalról az előadás-választásról és a közönségszervezésről beszélgetett Kolti Helga – a Vándorszínház alprogram projektvezetője, Orosz Dániel – a Zenthe Ferenc Színház értékesítési menedzsere, valamint Szabó Ádám – a Déryné Program marketing vezetője. Szó esett továbbá a Déryné Program most induló workshopjáról, amely a befogadók támogatását, valamint a befogadók és a közösségépítés erősítését hivatott szolgálni.

Az „Üzleti szemlélet a kultúrában – misszió vagy profit?” elnevezésű beszélgetésen a pénzügyi finanszírozás kihívásai kerültek fókuszba Nagy Judit – a Színház-és Filmművészetért Alapítvány gazdasági igazgatója, Magyar Zsófia – a Déryné Program gazdasági igazgatója, Nemes Dávid – a Fővárosi Nagycirkusz gazdasági igazgatója, valamint Pintérné Könczöl Ágnes – könyvvizsgáló részvételével. 

„A jövő színházának marketing lehetőségeit”Szabó Ádám – a Déryné Program marketing vezetője, Malik Andrea – a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciós és kommunikációs menedzsere, a Deszkavízió alapító-főszerkesztője, Bagány Márton – a Színház-és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Brand és Minőségmenedzsment Igazgatóság igazgatója, valamint Szita Melinda – a Kaposvári Csiky Gergely Színház marketing menedzsere járta körbe. A megváltozott fogyasztói trendekhez való alkalmazkodást, az új kommunikációs platformok bevonását emelték ki, valamint a kutatások, az eredmények mérésének fontosságát hangsúlyozták.

A KultUp alprogram jelentőségét részletezte Héjja Gábor – a KultUp projektvezetője, Resetár Dániel – a Barangoló alrpogram projektvezetője, valamint Pomlényi Attila – a KultUp Program színháznevelési vezetője. A program bemutatásán, célkitűzésein és az első tapasztalatokon túl a színházi és kulturális nevelés alternatív útjairól is szó esett.

Nagy érdeklődés övezte a rendezvényt, a konferencia előadásai és szakmai kerekasztal beszélgetései teltházzal futottak, további 352 fő online streamen keresztül követte az eseményeket. Ez is azt mutatja, hogy igény mutatkozik mind alkotói, mind befogadói oldalról a párbeszédre, közös gondolkodásra.