Robert De Niro Oscar-díjas amerikai filmszínész, Hollywood egyik legkeresettebb színésze augusztus 17-én lett nyolcvanéves. Pályája során egyforma hitelességgel ábrázolta a legkülönbözőbb karaktereket, az erőszakos, könyörtelen figuráktól a humanista hősökig. Az utóbbi években pedig szinte lubickol a zsörtölődő, morcos öregemberek szerepében. 

A forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának július közepi kezdetéig De Niro még a Zero Day című Netflix-sorozatban forgatott – mondta szóvivője, Stan Rosenfield a Deutsche Presse-Agenturnak. Ezután a forgatásokat felfüggesztették. Csak a munkabeszüntetés befejezése után folytathatja a munkát, addig nem adhat interjúkat, és nem beszélhet a munkájáról sem – erősítette meg Rosenfield.

Robert Anthony De Niro 1943-ban született New Yorkban, ahol szülei a negyvenes-ötvenes években sikeres művésznek számítottak. Ír és olasz felmenőkkel rendelkező apja expresszionista festő és szobrász, anyja szintén festő volt. De Niro alig volt kétéves, amikor szülei elváltak. A kisfiú anyjához került, Manhattan Greenwich Village és Little Italy negyedében nőtt fel, apja is a közelükben maradt.

Félénk kisfiú volt, mégis a színjátszás érdekelte. Első szerepét tízévesen kapta az Óz, a csodák csodájában. Számos iskolát váltott, sok idejét az utcán, egy olasz bandában töltötte mielőtt eldöntötte, hogy színész lesz. Lenyűgözte a mozi, fellépéskor a félénkségét is legyőzte, így 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy a színészetet válassza hivatásul. Később így emlékezett vissza: „Színészként minden következmény nélkül eljátszhatsz olyan dolgokat, amelyekhez egyébként az életben nem lenne bátorságod.”

Beiratkozott a Sztanyiszlavszkij-módszer híveként oktató Stella Adler színistúdiójába. Adler, aki korábban Marlon Brando és Rod Steiger tanára is volt, legtehetségesebb tanítványaként emlékezett vissza rá. Egy ideig Lee Strasberg iskolájában is koptatta a padot, majd kilincselni kezdett a filmstúdióknál. Felejthető szerepeket kapott, mígnem 1968-ban Brian De Palma rábízta az Üdvözletek főszerepét.

Martin Scorsesével 1972-ben találkozott egy karácsonyi partin, és szinte azonnal barátságot kötöttek. Nyolc közös filmjük első darabja az 1973-ban forgatott Aljas utcák volt.

Felfigyelt rá Francis Ford Coppola is, a Keresztapa című filmeposz második részében rábízta a fiatal Vito Corleone szerepét, amiért De Niro Oscar-díjat kapott a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában.

Két évvel később játszotta el pályájának egyik legemlékezetesebb alakítását, a Scorsese rendezte Taxisofőrben a tinédzser Jodie Foster oldalán. Újabb világsikerek következtek, 1978-ban A szarvasvadász, 1980-ban a Dühöngő bika, amelynek főszerepéért megkapta második Oscarját is. A bokszoló Jake LaMotta hiteles megformálása érdekében negyven kilót hízott, és egy időre családjával is megszakította a kapcsolatot.

A nyolcvanas éveket olyan mozik fémjelzik, mint a Volt egyszer egy Amerika Sergio Leone rendezésében, a Zuhanás a szerelembe Meryl Streep oldalán vagy A misszió Jeremy Ironsszal. A kilencvenes éveket a Nagymenőkkel indította, 1993-ban pedig a Bronxi mesével rendezőként is bemutatkozott. A kiváló Casino (1995), a felkavaró A pokoli lecke (1996), a drámai Marvin szobája (1996), az akciókban gazdag Ronin (1998) után 1999-ben új területen, a vígjáték műfajában is kipróbálta magát. A főszereplésével készült Csak egy kis pánik című vígjáték fergeteges sikert aratott, s ezen felbuzdulva 2000-ben belevágott az Apádra ütök című komédiába Ben Stillerrel. A siker ezúttal sem maradt el, olyannyira, hogy még két folytatás született, a Vejedre ütök 2004-ben és az Utódomra ütök 2010-ben. Néhány gyengébb film után újra a rendezői székbe ült Az ügynökség című CIA-dráma kedvéért, amelynek főbb szerepeit ő maga, illetve Matt Damon és Angelina Jolie játszotta.

Legutóbbi, a hetedik Oscar-jelölését 2012-ben a legjobb mellékszereplő kategóriában a Napos oldal című filmben nyújtott alakításáért kapta. 2013-ban Luc Besson rendező instruálta a Vérmesék című akcióvígjátékban, amelyben Tommy Lee Jones és Michelle Pfeiffer voltak a partnerei. Majd 2019-ben újra együtt dolgozott Martin Scorsesevel Az ír című moziban.

De Niro ma is Hollywood egyik legtöbbet foglalkoztatott sztárja, nem ritka, hogy évente négy-öt filmben is játszik. 2020-ban a Nagypapa-hadművelet, majd A nagy visszatérők filmekben bukkant fel, tavaly David O. Russell rendezte Amszterdamban és a Savage Salvation című akcióthrillerben játszott. A hazai mozik pedig októberben mutatják be a De Niro és Leonardo DiCaprio főszereplésével készült új Scorsese-filmet, a Megfojtott virágokat.

New York szerelmeseként szívén viseli szülővárosa sorsát, ezért a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után társalapítóként létrehozta a Tribeca Filmfesztivált, amelyet ma már a Cannes-i Filmfesztivál előszobájaként emlegetnek.

1993-ban Velencében Arany Oroszlán-életműdíjjal ismerték el, 1997 óta a francia Becsületrend birtokosa. 2009-ben a Kennedy Központ-díjjal tüntették ki. 2011-ben életművéért Cecil B. DeMille-díjjal jutalmazták, 2012-ben a Santa Barbara-i filmfesztivál Kirk Douglas-díjával honorálták. 2013 óta kéz- és lábnyomát őrzi a hollywoodi kínai filmszínház előtti tér betonja. 2015-ben a Hollywoodi Filmdíj életműdíját kapta.

2016-ban a 22. Szarajevói Filmfesztivál újonnan alapított életműdíját, a Tiszteletbeli Szarajevói Szívet adományozták neki. Ugyanebben az évben megkapta a legnagyobb civil amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. 2020-ban a hollywoodi színészcéh (SAG) életműdíjával jutalmazták.