PlayOn! címmel rendez fesztivált a Kolibri Színház. A rendezvénysorozatra a történetmesélés és a nézői bevonódás új formáit kereső előadások érkeznek, amelyek mind a PlayOn! nemzetközi színházi projekt keretében jöttek létre. A digitalzáció és a tizenéveseknek szóló színház kapcsolatát kutató nemzetközi együttműködés olyan innovatív produkciók létrejöttében segédkezett, amelyekben az alkotók a klasszikus történetmesélést interaktív formákkal váltották fel, olyan digitális technológiák alkalmazásával, amelyek a fiatalok számára is széles körben ismertek. Az angol Pilot Theater Monolitok című előadásáról Lucy Hammond-ot, a színház project menedzserét kérdeztük.

Ajánló a darab elé:

A három történet észak-angliai tájakra viszi a nézőt a virtuális valóság segítségével. Mit jelent onnan származni, benne élni és oda tartozni? A Monolitok három környezet – egy láp, egy város és egy tengerpart – sugárzó látványvilágát fonja össze Hannah Davies, Carmen Marcus és Asma Elbadawi elbűvölő hangzásvilágával és költői monológjaival. Egyszerre fantáziadús és magával ragadó, ez a VR-élmény lebilincselő bizonyítéka az ember és a környezete közötti elválaszthatatlan kapcsolatnak. Történetük és eredetük ahhoz a tájhoz kötődik, ahonnan származnak és ahol felnőttek. Monolitok – állókövek – hatalmas és hatásos erőt képviselnek.

Interjú:

Honnan jött az ötlet az előadáshoz, mi volt a legfőbb inspiráció?

A Monolitok előadást a Pilot Theatre szabadtéri monológ- és verselőadás-sorozatai ihlették, amelyet a világjárvány idején hoztunk létre Northern Girls címen. A szabadtéri előadás hangulata az észak-angliai nők hangjával együtt nagyszerű kiindulópontnak tűnt a költészet és a táj felfedezéséhez.

A Monolitok esetében még tovább fokoztuk az élményt a tájakat illetően, és még varázslatosabb, realisztikus világokat hoztunk létre, hogy a virtuális valóság segítségével a közönség még jobban elmélyedhessen a történetben. Az így kialakított három “táj” szépségét szerettük volna három író személyes reflexióival kiemelni. 

Ti fiataloknak játszó társulat vagytok. Mennyiben alkot másként a művész, ha tudja, hogy fiataloknak alkot?

A történetmesélés mindennek az alapja, és ez alól a fiatalok számára készülő előadások sem kivételek. A Pilot víziója az, hogy – olyan kulturális teret hozzon létre, ahol a fiatal felnőttek megfogalmazhatják és megvitatják azokat a gondolatokat, amelyek relevánsak az életükben.

Ezt szem előtt tartva a társulat olyan történeteket ad elő, amelyek a mai fiatalok problémáiról és tapasztalatairól szólnak, persze ötletesen, játékosan, akár a közönség bevonásával. A Monolitok-ban a VR (virtuális valóság) élménye éppen ezt a bevonódást erősíti meg.  Mindez persze nem zárja ki a felnőtteket sem, noha számukra kevésbé ismert ez a technológia. 

Hogyan tudtátok a VR technológiát a színházzal társítani? 

A Monolitok előadást a nézők VR-szemüvegen keresztül látják. Az az ötlet, hogy a darab a virtuális valóságban játszódik, kezdettől fogva meghatározta a történetmesélés koncepcióját. A ’One to One Development Trust’ tapasztalt VR-fejlesztőivel dolgoztunk együtt, akik 360 fokos terekben valósították meg a vizuális koncepciónkat. Az ő munkájukkal összhangban a hangokat is 360 fokos környezetbe helyeztük, vagyis totális virtuális valóság élményre törekedtünk.

Ennek köszönhetően három különböző tájba kalauzoljuk a közönséget. A néző átélheti az egyedüllét magányát a Yorkshire Moors-on, Bradford buszjáratának felső szintjén és egy távoli gyönyörű strandon az északkeleti parton. Azáltal, hogy közönségünket mind városi és vidéki a környezetekbe varázsoljuk, és csak a költő hangja és a hely hangképe kíséri őket, reméljük, hogy ez a költészet befogadásának új formájává is válhat.

Hogyan illeszkedik a Monolitok az eddigi előadásaitok sorába? 

A Pilot társulatának az a célja, hogy olyan történeteket meséljen el, amelyek középpontjában fiatalok állnak, és olyan témákat és kérdéseket vessen fel, amelyekkel a fiatalok napjainkban szembesülnek. Felelősséget érzünk, hogy egy iskolás diák első színházlátogatásával megszeresse a színházat és a későbbiekben is gyakran járjon oda.

Színházunk művészeti igazgatója, Esther Richardson és vezető producere, Mandy Smith úttörőnek számítanak az ifjúsági irodalmi művek színpadi adaptációjában és új történetmesélési technikák alkalmazásában. A Monolitok a társulat számára előrelépést jelentett, mert egy olyan a technológiával kísérleteztünk, ami a történetmesélés teljesen új formáját tette lehetővé. Nem beszélve arról, hogy így egy olyan közönségréteget is megszólíthatunk, akik talán soha nem gondoltak arra, hogy a színház nekik is való.A Monolitok előadás megtekinthető május 19-én és 20-án 10:00 és 15:00 órától az Eötvös10 Művelődési Házban.

Szerző: Ternai Júlia

A Monolitok előadására itt válthat jegyet.