A Pinceszínház új bemutatóra készül. A Freeszfe végzős hallgatója Nyári Ádám, Müller Péter A vihar kapujában adaptációját állítja színpadra. Egy házaspár a borzalmak elől menekül az erdőn keresztül. A cserjésben nemcsak egy rablóval találkoznak, de a nő a becsületét, míg a férj az életét is elveszíti. Tud-e az ember jót cselekedni, amikor maga is napról napra próbál túlélni? Mivé teszi az embert a háború? Erről beszélgetünk Nyári Ádám rendezővel és a színészekkel Szabó Kimmel Tamással, Kiss Nikolettel és Widder Kristóffal.
Ádám, mennyire maradtatok az eredeti koncepciónál a próbafolyamat alatt?
A legnagyobb koncepcióbeli döntésem a szereposztás volt. Ez egy hat plusz egy szereplős darab, amit az én rendezésemben hárman játszanak. Sok minden változik, új formanyelvek jelennek meg. Volt egy erős zenei koncepció, az éneklő fűrész, színpadon ritkán látott hangszer. Vannak ennek a hangszernek sajátosságai, amikkel az ember nem feltétlen van addig tisztában, amíg a próbán nem kezdi aktívan használni, ennek kapcsán is több dolog változott.
Mi a legnagyobb kihívás számodra A vihar kapujában rendezése kapcsán?
Ez egy japán történet, tőlünk távol álló kultúra. Az adaptációt Müller Péter írta. Azt kell keresnünk hogyan bánjunk tisztelettel ezzel a kultúrával, közben, hogyan legyen ez egy olyan történet ami nekünk szól.
Mit gondoltál Tamás, amikor először olvastad a szövegkönyvet?
Amikor először olvastam a szövegkönyvet, azt gondoltam, hogy ez egy igazán izgalmas kérdéseket feszegető darab és jól lett meghúzva egy ilyen kamaradarabbá. Az igazság kérdése nagyon fontos számomra az életben. Örülök, hogy ezzel foglalkozunk.
A Koldust és Tazsomarut játszod a darabban. Mit gondolsz miért rád esett Ádám választása a szereposztás során?
Nem tudom miért rám esett Ádám választása Tazsomaru és a Koldus esetében, de szerintem nem járt messze, én nagyon élvezem mind a kettőt, mert bár kicsit hasonló a tónus, mégis nagyon szeretem, amikor több dimenziós karaktereket lehet játszani. Sok lehetőség van mind a kettőben, olyan eszközöket tudok felvonultatni, amivel úgy gondolom, hogy rendelkezem, úgyhogy izgi.
Te vagy a darab egyetlen női szereplője. Milyen ez számodra Nikolett?
Nagyon fontos, hogy egy darabban, hogyan működnek a női és férfi energiák. Ebben a darabban én vagyok az egyetlen női szereplő, a próbákon is érződik. Én vagyok a legfiatalabb is, ez egy félelem volt, de rájöttem, hogy ez pont erősít, tudok ezzel dolgozni. Van lehetőségem kutatni, hogy hogyan tudom felhasználni a saját női energiámat a munkában.
Te vagy a Favágó és a Feleség a darabban, milyen ez a kettősség számodra?
Ez egy nő és egy férfi. Azt érzem, hogy a feleségben a nőiességet sokkal egyszerűbben meg tudom fogni, több színem van hozzá. Nőként hogyan jelenítsünk meg férfit? Beszélgettünk arról milyen a habitusa, hogyan jár, milyen a hangja. Ezek nagyon jó apró morzsák, de nem ettől lesz meg a kenyér. Nem ettől lesz meg a szerep, máshol van meg ebben a kulcs. A fejemben, a tudatomban kell szétválasztani, hogy ez a Feleség ez pedig a Favágó.
Színész, rendező és koreográfus vagy Kristóf. Ki tudod kapcsolni a szerepköröket, amikor más a rendező?
Amikor színészként dolgozom igyekszem kikapcsolni a bennem lévő rendezőt. Próbálom lejjebb tekerni magamban, hogy ne az én gondolataim uralják a próbát, de ha eszembe jut valami, akkor persze hozzászólok én is a próbához.
Nagyon fegyelmezett személyiség vagy. Van valami az alkotói folyamatban, ami ki tud billenteni ebből?
A hátamon fát lehet vágni, de az igazságtalansággal lehet kibillenteni legjobban. Az igazság kereséséről is szól ez a darab, úgyhogy ez egy jó találkozás.
A bemutató 2024.március 14-én 15:00-kor.
Következő előadás 2024.március 16-án 15:00-kor!
Fotó: Szabó Réka