A világ első madárszínháza, azaz a félénk, vadon élő madarak közeli megfigyelését azok zavarása nélkül lehetővé tevő látogatóközpont épül a Hortobágyon Máté Bence világhírű természetfotós koncepciója alapján.
A Hortobágyi-halastavon épülő madármegfigyelő hely egy busznyi látogatót is képes egyszerre befogadni, ugyanakkor nem zavarja az állatvilágot.
Máté Bence természetfotós a projektjei során kezdett tükrös detektívüveggel fedett leshelyeket építeni, amelyek egészen közeli rálátást biztosítanak a legfélénkebb állatokra is; ezt a koncepciót gondolta tovább. A tervek szerint a hortobágyi kisvasúttól egy tanösvény vezet majd egy 50 méter hosszú, hangszigetelt, akadálymentes alagút bejáratához, ahonnan víz fölött és víz alatt is meg lehet figyelni a Hortobágyi Nemzeti Park élővilágát.
Kiss Róbert építész, a tervezőcsapat vezetője szerint fontos, hogy a megújuló energiát használó épületkomplexum minél jobban a tájba simuljon, így a tó irányából szinte egyáltalán nem is látszik majd. Elmondása szerint a látogatók a nádas fedezékén áthaladva egy kisebb kilátóból pillanthatnak majd a tóra és a madármegfigyelő pontra, ahová egy alagút vezeti őket tovább. A látogatási útvonalat egy körre fűzik fel, hogy az érkezők és a távozók ne zavarják egymást.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban mintegy 1300 hektár kiterjedésű édesvízi tórendszer ad otthont nagyon gazdag madárvilágnak, a tóhoz pedig öt kilométeres kisvasút viszi el a látogatókat.
A madárszínházat egymilliárd forint körüli összegből tervezik felépíteni két éven belül.
A látogatóközpontból többek között kócsagok, bakcsók, szürke gémek és fekete gólyák lesznek megfigyelhetők.