Megtartották az olvasópróbáját A zuhanás második pillanata című álomjátéknak a Soproni Petőfi Színházban.

A Soproni Petőfi Színház beszámolója:

A produkció játékmestere, a szövegkönyv készítője Papp Attila, dramaturgja Molnár Anikó. Velük együtt szerepel Szőcs Erika, Major Zsolt, Savanyu Gergely és Marosszéki Tamás. A készülő előadás művészeti vezetője Pataki András rendező, a konzulens Katona Imre. 

Pataki András a próba megkezdése előtt elmondta, a most készülő előadás némiképp rendhagyó, különleges, kicsit a múltat idéző. A szövegkönyv egy bő tíz évvel ezelőtti műhelymunka alapján született meg és egyfajta lenyomata, emléke annak, hogy 1986-ban megalakult a Forrás Színpad, majd megszületett a Forrás Színház. Olyan színészek dolgoztak az évek alatt a szabad színházi gondolkodást képviselő utazó csapatban, akik jelenleg is a soproni társulat tagjai, vagy az elmúlt esztendőkben játszottak itt. A zuhanás második pillanata pedig azoknak a színházi mesterkurzusok, szakmai tréningek tapasztalataiból jött létre, melyeknek egyik vezetője Katonai Imre dramaturg, rendező volt. 

A kurzusok 2009 és 2013 között több fázisban zajlottak. Játékgyakorlatokat és szituációs rögtönzéseket kapcsoltak össze az elemző megbeszélésekkel. Az improvizációs tapasztalatokból jött létre az az előadás, melyet „A zuhanás második pillanata” címmel mutattak be 2013-ban Sopronban és néhány helyen az országban. Ez nem hagyományosan megírt színdarab volt, hanem rögtönzésekre épülő drámai folyamatokat, helyzeteket mutatott be.

Ennek részesei voltak a jelenlegi soproni társulatból Papp Attila és Molnár Anikó színművészek. Ők az akkori tapasztalatok, Katona Imre kutatása, lejegyzetelt munkája alapján készítették el a mostani álomjáték szövegkönyvét. Alapul veszik az előző előadás helyzeteit, gondolatiságát, de ezúttal nem rögtönzésekre épül majd a történet. Egymás mellett, de egymástól függetlenül sorjázó rögzített, kötött helyzeteket, dialógusokat láthatnak a nézők. Ami összeköti őket, hogy az abszurd műfaj gondolatiságával, színpadi eszközeivel, a stílusra jellemző módon beszélnek olyan társadalmi kérdésekről többek között, mint a diszkrimináció, a családon belüli erőszak, a férfi-nő kapcsolatok felborult szerepei, az életre jellemző állandó megfelelni vágyás, a hivatali útvesztők rejtelmei, a tanár és tanulók kapcsolatai. A kis történetek segítségével szóba kerülnek, felvillannak az egyén és a közösség viszonyának feszültségei, ellentmondásai, a minket körülvevő világ globális problémái. Természetesen a jelenetek hordozzák az abszurdra jellemző kettősséget, a váratlanságot, a mély gondolatiságot és a szituációkban rejlő gyakran groteszk, fanyar humort. 

Ennek gondolatisága lehet szórakoztató, ugyanakkor mély szellemiségű, hiszen egy műfaj, stílus segítségével mutatják be azokat a témákat, jelenségeket, melyeket ha direkten ábrázolnának, más hatást váltanának ki a nézőkből. Az abszurd ugyanis magában hordozza a realitást, de képzeletbeli jelenségek ábrázolása, kifejeződése és kapcsolata is lehet. Egyéni, váratlan és meghökkentő helyzetek talaja. Filozófiai, társadalmi, közösségbeli, vagy akár sorsbeli problémákat bonthat ki a humor nyelvén. Ezek a véleménykülönbségekben letisztulhatnak, de a mögöttes tartalom megmarad. Ennek ábrázolására törekszenek most ezzel az előadással.

Molnár Anikó hozzáfűzte, amikor készült a szövegkönyv, már akkor felfedezte, hogy bizonyos szituációk, jelenségek, melyek több, mint tíz éve még valóban abszurdnak, különlegesnek, hihetetlennek tűntek, ma akár reálisan, természetes módon megjelenhetnek az életben. A céljuk az, hogy a műfaj segítségével játékosan, szórakoztatóan, de gondolatébresztően mutassák be a valóság, a képzelet, a jelen, a jövő és a múlt tükrében létezésünk kalandjait, a világ helyzetét, problémáit az abszurd jegyében.

Pataki András tervezi, hogy ezzel a produkcióval 2021-ben megemlékeznek majd a Forrás Színpad 35 éves jubileumáról, hiszen a létrejött Forrás Színház jelenleg is szakmai partnere a soproni teátrumnak, az együttműködések, koprodukciók pedig sikeresek, tartalmasak.