gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 18., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Ádám Ottóról és a Madách Színház létrejöttéről nyílt kiállítás

    2023. július 3., hétfő 14:40

    Június 24-én megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum új időszaki kiállítása, amelynek középpontjában Ádám Ottó (1928–2010) és SZÍNHÁZA áll.

    Ádám Ottó – Fejér Gábor felvétele

    A kiállítás nemcsak egy gazdag életpálya néhány fontos pillanatát mutatja be, hanem azt is tükrözi, hogy milyen volt Magyarország egyik vezető színháza. A Madách Színház létrejöttét a kultúrpolitika kezdeményezte, ám a kezdeti évek osztályharcos szellemisége csakhamar megkopott, s jóval fontosabb lett, hogy színvonalas produkciókat hozzanak létre.

    Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszott Ádám Ottó.

    A kamarakiállítás – az állandó és időszaki kiállítás mellett – szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között várja a látogatókat. Egy jegy megváltásával az összes kiállítás megtekinthető.

    Ádám Ottó 1928. október 17-én született Kolozsvárott, tanulmányait az ottani Orvostudományi Egyetemen, majd a Színművészeti Főiskolán végezte. 1952-ben és 1953-ban a Madách, majd két éven át a szegedi Nemzeti Színház rendezője. 1956-ban visszatért a Madách Színházba, ahol rendező, főrendező, 1972-1989 között pedig igazgató volt. 1959-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított, és évtizedeken keresztül vezette az egyetem színész tanszakát, közben 1964-ben rektorhelyettes volt, végül 2000 és 2003 között emeritus professzor.

    Ádám Ottó 1952 februári miskolci vizsgarendezése – Kornyejcsuk Ukrajna sztyeppéin című szovjet vígjátéka – fergeteges sikert aratott. Utolsó rendezése Csehov Cseresnyéskert-je volt 1987 februárjában. Az 1989-es visszavonulásáig eltelt 37 évben kiemelkedő volt rendezői, társulatépítési, színházvezetői, pedagógiai munkája. Nevéhez fűződött a Madách Színház aranykora. Fő feladatának tekintette a magyar drámai hagyományok felfedezését és ápolását. 

    Jelentős rendezései Németh László művei, Az árulóSzéchenyiMathiász panzióBodnárné; Szomory Dezső Hermelin-je, G. B. Shaw Warrennémestersége, Tanner John házassága, a Pygmalion, a Sosem lehet tudniAz ördög cimborája, valamint Brecht Kaukázusikrétakör-e és a Koldusopera. Igen fontosak Shakespeare-rendezései, a Szentivánéji álom, a Hamlet és az Othello. Emlékezetes volt még a Pillantás a hídról, az Éjjeli menedékhely, a Sirály, a Csillag a máglyán, az Isten, császár, paraszt

    Ádám Ottó 1954-ben és 1960-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész, 1979-ben kiváló művész lett, 1965-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban megkapta a Táncsics Mihály-életműdíjat.

    „A kísérletező színház azzal, hogy a játékstílus megújítását helyezi előtérbe, gyakran felszabadítja magát a rendesen megcsinálni kötelező parancsa alól […] Valamit szétverni még nem új stílus, valamit nem megcsinálni még nem megújhodás. A realizmus feladása az abszurditás ürügyén, a groteszk ürügyén, az elidegenítés ürügyén […] még semmi. Nem rendesen megcsinálni a színházban a dolgokat annyi, mintha valaki azért absztrakt festő, mert nem tud rajzolni. […]

    Amihez a néző kapcsolódni tud a színházban, az ugyanis csak a szituáció igazsága lehet, annak emocionális vagy racionális ereje, a mű eszméinek intenzív, közvetlenül érzékelhető ragyogása. Ehhez azonban építkezni kell, kis gesztusokból, kimunkálni a jeleneteket, vagyis formálni. Ez pedig maga az alkotás, a poézis” – vallotta Ádám Ottó.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram