Az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ a Szegedi Szabadtéri Játékok Akárki című produkciója. A főszerepeket két Kossuth-díjas művész alakítja: Hegedűs D. Géza és Zsótér Sándor, rendező: Bodolay Géza.

A Jótett és az Angyal karakterét Gidró Katalin ölti magára. A további szerepeket ismert szegedi színészek játsszák: Istenként és TestvérkéntKosztolányi József, SzépségkéntSebők Maya, Barátságként és ErőkéntSorbán Csaba, Rokonként és Józanságként Balog József, valamint Vagyonként és Öt érzékkéntFarkas László Róbert lép színpadra.

Ajánló a darab elé:

A címszereplő, Akárki egy élete végéhez érkező ember, akinek ideje számadást adnia eddigi életéről. Hogy a mennybe jusson, végső elkeseredésében bármit képes megtenni.

A rendező, Bodolay Géza szerint a főszereplő „neve” is jól mutatja, hogy személye lényegtelen: Akárki mi magunk vagyunk, minden ember. A darabban a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok, erények és bűnök nyernek megszemélyesítést- ám végül kiderül: egyikük sem megfelelő társa az embernek a túlvilágra

Alkotók az előadásról:

Bodolay Géza: „Nem feltétlenül határoznak meg az évfordulók, de éppen száz esztendeje, 1920-ban nyílt meg a Hugo von Hofmannsthal-féle Akárkivel a salzburgi szabadtéri játékok. Azt Max Reinhardt rendezte. Az eredeti ötszáz esztendős moralitás a középkori alapművek közül való: mi lehet velünk, ha szembe jön a történetünk vége. A szöveget némileg magunkhoz alakítottam, de persze versben van, ez a forma mindig is alapvetően izgatott: a Hamlettől a Mizantrópig.”

Hegedűs D. Géza: „Épp felvételiztettem nemrég a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, amikor a könyvtár előtti asztalon, amelyen a diákok számára ingyenesen hozzáférhető, mások által közreadott kötetek találhatók, észrevettem egyet. Amikor kinyitottam, csak akkor láttam, hogy az Akárki Európai Kiadó által a nyolcvanas években kiadott, agyon olvasott, kissé széteső egyik példánya. Előző nap kért fel Bodolay Géza, hogy játsszam Szegeden az Akárkiben. Ez egy komoly allegóriákkal teli létfilozófiai mű, ahol a morális fogalmak megtestesülnek. A darab címszereplője átmegy különböző stációkon, de rájön arra, hogy az életben találkozhatunk sok mindenkivel, vággyal és szenvedéllyel is de a halállal szembesülni, csak önmagunkban lehet. Nincs más út, egyedül születünk és egyedül is halunk meg. A modern pszichológia szerint minden ember élete olyan volt, mint az utolsó ezred másodpercben az élő arca. Van, aki mosolyogva, más szenvedő tekintettel lép ki az életből. Erre a darabra készültem már és azonnal a napokban elhunyt száz éves Bálint Gyuri bácsira gondoltam, aki az egyik utolsó interjújában azt mondta, hogy a Teremtő azért adott neki ilyen hosszú életet, hogy ami rosszat elkövetett, azt legyen alkalma jóvátenni. (…)

Engem megrendít, hogy mára ennyire eltávolodott tőlünk az, ami az életünk szerves része. Ezért fontos, hogy e szorongásos hónapok után most szembenézünk azokkal a gondolatokkal, érzésekkel, melyek foglalkoztathattak bennünket a bezártság során.”

Zsótér Sándor: „A darab egy óra. Akárki bőven jártatja a száját, van rá oka. A Halál rászól: indulás! Akárki másképp gondolja. Korrumpál, alkuszik, biztosítékot és haladékot kér, ígérget. Nem kap. (…) Számvetés. Előbb még: társkeresés. Ki hal velem? Barátom, bátyám, nagybácsim? A pénzem? Senkim és semmim. Csak a Jótettem. Mégis segít: a Tudás, a Szépség, az Erő, a Józanság és az Öt Érzék. Elszegődnek társul. De lelépnek. Ahogy kell. Csak a Jótett marad.”

Herczeg Tamás,  a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója: „Az elmúlt időszak a Dóm téren a nagyon nagy látványról, a széles szcenikai lehetőségekről, a show-szerűségről szólt. Aztán jött egy helyzet, amiben nem létezik más, csak az őszinteség. Nem létezik más díszlet, csak a dóm. Nem létezik színpadi manír, csak egy ácsolt színpad. Nincs tribün, lelátó és egyszer csak visszajön valami, ami a kezdetekben lehetett, a ‘30-as években. ‘31-ben, amikor elindult a Szabadtéri Játékok, Klebelsberg azt mondta, hogy a népszínház az, amihez mindenkinek joga van. Ha ez már idén így alakult, akkor azt mondtuk, hogy ez nem lehet, csak ingyenes. Tulajdonképpen előre menekültünk az alapító atyák gondolatával. Most minden, amiről szóltak az előző évek, a showbizniszt, a csillogást, a manipulációt, azt el kell engedni, és vissza kell menni a gyökerekhez, ahhoz a szellemiséghez, ami egyébként az egész Szabadtéri Játékokat jellemzi. Vissza a csillagtető alá, annak a kultuszminiszternek a kriptájával odabent a dómban, aki minden bizonnyal Magyarország legnagyobb kulturális államférfija volt. Az ő szellemisége lengi körül a helyet.”

Július 24-én mutatják be az Akárki című moralitásjátékot, augusztus 15-én pedig ajándékkoncertet rendeznek. Az 1200 főt befogadó Újszegedi Szabadtéri Színpadon négy produkciót fogadnak be: Händel Agrippina című operáját, a Játékszín Legénybúcsú című előadását, Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját, valamint A hófehérke és hét törpe című mesebalettet.

Forrás: HVG, MTI, Színház Online, Kultúra.hu, Baon.hu, Szegedi Szabadtéri Játékok