SZFEThália SzínházTóth IldikóSzinetár MiklósArtusMészáros MártaHuszár Zsolt
  • facebook
  • instagram
  • 2020. szeptember 23., szerda

    Alapítványi fenntartású intézménnyé válhat a Színművészeti – Upor László válaszolt

    2020. május 16., szombat 07:02

    A kormány jövő januártól a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is alapítványi fenntartásúvá kívánja tenni – mondta a 24.hu-nak Upor László, az SZFE rektorhelyettese, aki szerint az egyetem nem egy liberális csúcsintézmény, de ettől még nem hívnák meg tanítani Kálomista Gábort.

    “Szakmát tanítunk. Esterházy Péter írta le vagy harminc éve, hogy „ha a tollam hegyére nemzeti színű pántlikát kötök, azzal ugyanúgy nem lehet írni, mintha sarló-kalapács lenne ott vagy sábeszdekli. A tollam hegyén a tollam hegyének kell lenni, meg némi téntának”. Az ideológia nem lehet művészet. (…) Ez egy szakmai csúcsintézmény, nem liberális vagy illiberális.

    Egyetlen szempontból folyik ‘ideológiai’ képzés: a humanizmust tanítjuk, ami szerintem mindennek az alfája és ómegája. Szóval nem liberális vagy nemliberális oktatóink vannak, hanem humanisták.

    Amire mi oktatjuk a diákokat, az két dolog. Egyrészt a szorgalom – elképesztően sokat dolgoznak –, másrészt hogy tartsák a hagyományokat, de közben újítsanak, ha úgy érzik, erre van szükség. Így működik, így halad a tudomány is. A tudománynak és a művészetnek szabadnak kell maradnia. Ha ezt valaki liberalizmusnak hívja, lelke rajta” – fogalmazott a 24.hunak adott interjújában Upor László.

    A felvetésre, miszerint decemberben még azt mondta, nem gondolja, hogy összehangolt támadás zajlana a SZFE ellen, úgy reagált: “Tudom, hogy vannak, akik nem véletlenül mondanak ezt vagy azt. A korábban emlegetett Kálomista Gábor igen intenzív és széles körű kommunikációja például megalapozatlan, manipulatív és súlyosan ártalmas – nemcsak ránk, de a széles értelemben vett színházi és filmes szakmára nézve is. Ugyanakkor nem akarok összehangolt mesterterv alapján véghez vitt támadásról beszélni.

    Igen, sok minden történt az utóbbi másfél-két évben, ami kellemetlen helyzetbe hozza a SZFE-t, és mindez mintha egy bizonyos irányba mutatna, de fogjuk ezt föl szerencsétlen véletlenek sorozatának. Hogy fókuszban vagyunk – és olykor kereszttűzben –, az normális, hiszen itt van a színház- és filmművészet mértani közepe, itt tanít és tanul a döntő többsége mindazoknak, akiknek a munkáját a nagyközönség ismeri.

    Aki minket támad, az is jórészt a nálunk képzett szakembereket, művészeket szerződteti – nyilván azért, mert megbízik a szaktudásukban és tehetségükben. Bennünket pocskondiázva groteszk és árulkodó módon a saját munkatársairól, alkalmazottairól állítja, hogy képzetlen, buta, önállótlan, jellemgyenge alakok – hisz ilyennek kell lenniük, ha a nálunk töltött nyomorúságos tanulóéveket zokszó nélkül tűrték. De ha ilyenek volnának – nem pedig azok a tehetséges, jól képzett és nyitott emberek, akiknek mi látjuk a hallgatóinkat –, miért alkalmazná őket?” – vetette fel Upor.

    Upor László tudatta: az egyetemnek nincs színe vagy ideológiája, ezt feltételezni önmagában alaptalan és szakmaiatlan vád.

    “Plutarkhosz idézi a politikai intrika remek alaptételét: vádaskodj nyugodtan, valamennyi biztosan rajta ragad majd azon, akit megvádoltál. Vannak emberek, akik szorgosan azon igyekeznek, hogy ilyen-olyan bélyeget üssenek az egyetemre.

    Jellemzően olyanok, akiknek fogalmuk sincs a nálunk folyó oktatásról, a hallgatóink filmjeit és színházi alkotásait véletlenül sem látják, rozzant épületeinkben nemigen fordulnak meg. És persze ha tényleg a jobbítás szándéka vezetné őket, nyugodtan fölhívhatnának, hogy ‘figyelj, nálatok az egyetemen…’ Ehelyett végigturnézzák a sajtót, és makacsul hajtogatnak sandán megfogalmazott valótlanságokat. Ennek az értelmét próbálom nem felfedezni. Mintha egy kevéssé szórakoztató türelempróbát játszanánk, hogy addig-addig beszélnek rólunk ostobaságokat, amíg ki nem fut valami nagyon csúnya a szánkon, amin látványosan megbántódhatnak, mire meg lehet minket büntetni. Hát nem, nem fogok csúnyát mondani” – nyilatkozta az egyetem rektori feladatait ellátó dramaturg.

    Upor László azt is kifejtette, új terv van kibontakozóban a kormányzat részéről:

    “Más egyetemek nyomán minket is alapítványi fenntartásúvá készülnek alakítani, méghozzá erőltetett tempóban, már jövő januártól.

    Számtalan a kérdés, a tisztázatlan pont. Kérvényeztük, hogy legalább az előkészítésre szánt veszélyesen rövid időt hosszabbítsa meg a fenntartó. Friss hír, hogy erre nem kapunk lehetőséget. A vezetőség most egy sor kérdést intézett a miniszterhez, várjuk a fejleményeket”.

    Upor Lászlót a teátrumi társaság kontra színházi társaság szembenállásról is kérdezték. Ahogy Jordán Tamás fogalmazott: a Magyar Teátrumi Társaság, ahogy betette a lábát a magyar színházi életbe, mindent tönkretett. Erről szólva úgy fogalmazott:

    “Ez egy nagyon erőszakos, nagyon ártalmas folyamat, ráadásul sokadszorra ismétlődik. Kettéosztjuk az embereket jókra és rosszakra, „ők”-re és „mi”-re – a társadalom összes szegmensében.

    Jó húsz-huszonöt éve ez megy Magyarországon, szinte minden területen. Csúcsra jár a politikai marketing. Árnyalt fogalmazások, vizsgálódás, problémamegoldás helyett eldöntendő kérdések. Mindenre igennel vagy nemmel kell válaszolni, és már a kérdés sugallja a „helyes” választ, amely tulajdonképpen csakis azt jelzi, hogy „velem” vagy, vagy „ellenem”. Nagyon nagy baj, hogy ettől a színházi világ sem tud mentesülni”.

    A teljes interjú itt olvasható.
    Szerző: László Pál

    - Színházi pillanatok az Instagramon -