Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti a felsőoktatás autonómiáját, hogy tavaly novemberben felfüggesztették az oktatást az SZFE-n. A volt hallgatói önkormányzat azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a fenntartó döntése sérti a tudományos és művészeti élet szabadságát.
A kezdeményezésüket azonban most elutasították, mert a Kormány 2020. november végén hatályba lépett rendelete értelmében rendkívüli helyzetben – vagyis a járványügyi helyzet idején – a fenntartó megállapíthatja, hogy „a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatók”, ez esetben az érintett félév nem számít bele a finanszírozott félévek számába.
“Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a rendelet szabályozása a felsőoktatáshoz való jogot szükséges és arányos mértékben korlátozza, mert az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, és egy speciális jog gyakorlását teszi lehetővé a fenntartó részére, a felsőoktatási intézmény szenátusának egyetértésével. Az elháríthatatlan rendkívüli körülmény megléte is a rendes bíróság által felülvizsgálható ténykérdés, így a bíróság olyan megállapításra is juthat, hogy a fellépő rendkívüli helyzet egyes jellemzői nem eredményezték azt, hogy a helyzet ne lett volna elhárítható” – közölték.
2020 október végén Szarka Gábor kancellár és Novák Emil általános rektorhelyettes felfüggesztette az SZFE őszi félévét, mivel a blokád miatt nem láttak rá az oktatás menetére, nem tudták ellenőrizni az épület működtetését és ellátni feladataikat.
Az Oktatási Jogok Biztosa először azt állapította meg, hogy jogsértő a kuratórium, ha felfüggeszti az oktatást, pár nappal később azonban megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely kimondta; vészhelyzet ideje alatt az egyetemek fenntartója érvénytelenítheti a félévet vagy a tanévet. Ez az SZFE hallgatói szerint:
„az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közösségét megfosztja autonómiájától”.