Peter Shaffer Amadeus című darabját mutatja be a József Attila Színház. A Wolfgang Amadeus Mozartról szóló művet Tasnádi Bence és Fila Balázs főszereplésével, Koltai M. Gábor rendezésében tűzték műsorra.

Az előadás ismertetője szerint a darab II. József uralkodása idején Bécsben játszódik, ott él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását.

Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében féltékenységgé dagad és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit és elsöpörni életművét – írják a darabról.

A darab éppúgy szól a művészet és kultúrpolitika viszonyáról, mint a középszer és zsenialitás harcáról; erényről, művész létről, moralitásról, gátlásokról és azok hiányáról.

A József Attila Színház produkcióját színpadra állító Koltai M. Gábor 2000-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Íróként, műfordítóként és rendezőként is tevékenykedik, számos magyar dráma színpadi újraértelmezése fűződik nevéhez.

 A rendező szerint előadásuk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a magyarországi nézők megszokhatták a darabot.

„Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal” – fogalmazott Koltai M. Gábor, aki elmondta: a József Attila Színházban látható először a szerző átdolgozott befejezése.

Mozart és Salieri vetélkedéséről szólva Tasnádi Bence úgy fogalmazott: „Én magam is éreztem már irigységet nem egyszer. Tudja az ember, hogy mire irigy, hogy nem szabadna annak lennie, és mégse tudja elfojtani. Ugyanígy van a féltékenységgel. Felesleges, tönkreteheti a kapcsolatokat, mégis alattomosan bekúszik az ember szívébe. Sajnos, én sem gondolom, hogy az emberi természet az évezredek alatt változott volna. Az eszközök fejlődnek körülöttünk, de az emberi természet nem. A kutyám jó példa: rajta is tetten érhető a féltékenység, egyből odaveti magát, ha megsimogatok egy másik kutyát, de neki elnézed, mert állat. Az embernek viszont kezdenie kell valamit az érzéssel, elszámolni vele és nem hagyni, hogy a rosszindulatú, démoni vágyak és gondolatok úrrá legyenek a jellemén. Salieri pont ezeket a dilemmákat osztja meg, amivel önkéntelenül partnereivé válik minden néző, aki találkozott már a bűnnel, és ismeri azt a szót, hogy lelkiismeret.”

„Ha jól csináljuk, akkor a pozitív hős mindenképpen Mozart, akivel menni kell az embereknek, és aki mellett a voksot le kell tenni. Közben pedig Salieri annyi emberi dolgot mozdít meg a darab során, ami szerintem bármelyikünk életében ott lehet. Nem kell művésznek lenni, akár egy óvónővel is megeshet, hogy bekerül valaki a közösségbe, aki veszélyezteti a pozícióját. Az emberi gyarlóságnak tart tükröt Salieri, amivel szintén lehet azonosulni. Olyan dolgok kerülnek terítékre, amelyek bárki életében jelen lehetnek. Annyi a különbség, hogy Salieri a cselekedeteiben átlép egy határt, amit remélhetőleg az igazi életben, azért kevesen tesznek meg. Ennek ellenére, az én figurám által elkövetett karaktergyilkosság a mindennapjaink része. Lehet ezt szépíteni, de az emberek alapvetően (sajnos) nem jó szándékúak” – nyilatkozta Fila Balázs.

A darabot Zöldi Gergely fordította, a szövegváltozat Zsigó Anna és Koltai M. Gábor munkája.

Az Antonio Salierit alakító Fila Balázs és a Wolfgang Amadeus Mozartot játszó Tasnádi Bence mellett a Constanze Webert, Mozart feleségét alakító Kónya Merlin Renáta, továbbá Chajnóczki Balázs, Quintus Konrád, Molnár Zsuzsanna, Galkó Balázs, Előd Álmos, Horváth Sebestyén Sándor és Szigeti Karina szerepel a darabban.

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Vereckei Rita, zenei vezetője Dobri Dániel, koreográfusa Blaskó Borbála.