Erkölcsöt, szabadságot, nemzeti liberális gondolkodást is tanítani fog az SZFE-n tanárként 78 évesen debütáló András Ferenc filmrendező – írja a HVG. Azt mondja, megérdemli, hogy halála előtt öt perccel még részt vegyen a filmes oktatásban.
Arról szólva, miért vállalt idős korában filmrendező osztályt az SZFE-n épp most, András Ferenc elmondta: „Évtizedek során folyamatosan felmerült különböző fórumokon, hogy tanítok-e a Színművészetin. Erre azt tudtam felelni, hogy soha nem hívtak. Hízelgő és megtisztelő, hogy Sára Balázs, a filmes tanszék új vezetője most felkért. Tiszta szívvel, örömmel vállaltam. Ötvenéves munkával a hátam mögött miért ne érdemelném meg, hogy a halálom előtt öt perccel még részt vegyek a filmes oktatásban?”
Arról is beszélt, nem tartja-e aggályosnak, hogy Vidnyánszky felszámolta az intézmény autonómiáját: „A filmszakma részéről nem érzékeltem ellenállást. Az ügy a színészektől indult. Amúgy pedig nincs kapcsolatom az egyetem jelenlegi vezetőségével. És nem állok semmilyen ideológiai befolyás alatt. Vidnyánszky Attilát is csak a rendezései által ismerem. (…) Szeretném továbbadni Szőts István, Fábri Zoltán, Sára Sándor, Huszárik Zoltán, Kósa Ferenc filmjeinek humanizmusát, szellemiségét. Mesélnék arról, milyen társadalmi, pszichikai helyzetben volt régen egy rendező, hogyan martak bele, kiket állítottak rá.”
Azt is hozzátette: „Teljesen szabad szellemű, de a magyar irodalomban is gondolkodó képzésben hiszek. Amennyiben úgy érzem, hogy olyan irányba menne a képzés, ami nem passzol az életművemhez, abban a pillanatban felállok. Nem látom értelmét, hogy azon lovagoljunk, mi a nemzeti, a történelmi.”
A Charta ’77 aláírása miatt öt évre eltiltották a filmezéstől. Arról, mi maradt mára a hajdani ellenzékiségből, úgy nyilatkozott: „A Veri az ördög a feleségét után kikiáltottak ügyeletes zseninek. Épp akkor jöttem meg Karlovy Varyból, ahol bombaként robbant a film, gumibotos rendőrök igazgatták a vetítésre betörő tömeget, amikor Radnóti Sándorék kitalálták, hogy segítsünk a cseh művészbarátainkon. Menzel és a többiek már kilenc éve nem forgathattak, naná, hogy aláírtam a Chartát. Amikor tudom, hogy mivel szemben kell ellenzékinek lenni, akkor ma is az vagyok. Ebben a szakmában az embert folyamatosan érik sérelmek, fájdalmak. 25 forgatókönyv van a fiókomban, amiből nem lett film. Van, aki emiatt egy életre vérig sértődik vagy visszaüt. Én nem ilyen vagyok.”