Van-e a bábszínházban tabu, vagy a gyerekekkel mindent meg lehet beszélni? Asbóth Anikót, a debreceni Vojtina Bábszínház igazgatóját, a Magyar Bábművészek Szövetsége elnökét kérdezte Seres Gerda a Kultúra.hu oldalán erről, kortárs drámákról, találkozásokról és a készülő kulturális törvényről is.

A teljes interjú itt olvasható.

A kérdésre, van-e a bábszínházban tabu, Asbóth Anikó elmondta:

„Nehéz kérdés. A bábszínházban az a mindent felülíró alkotói megközelítés, hogy egy előadás az adott korosztály életkorának megfelelő problémákat vessen fel, a számukra érthető színházi formanyelven. A mesék örök érvényű kérdésekre keresik a választ. Például a Ludas Matyi a hatalom és a kisember küzdelméről szól, és önmagában is működik, nem érdemes a gyerekektől idegen aktuális közéleti, politikai vonatkozásokat belevinni. Tulajdonképpen egy tabu biztosan van: a direkt politizálás.”

Meglátása szerint a színháznak nem kell versenyeznie a filmekkel, videójátékokkal – nem is tudna –, de a technikai újítások kínálta lehetőségeket beépítheti az előadásaiba: „A bábszínház mindig is komplex, összművészeti műfaj volt, ezért könnyen integrálja az új eszközöket, nézőpontokat. Amit még erősen érzékelünk, hogy egyre elterjedtebb az interaktivitás, a közösségi élmény, az „együtt játszás” iránti igény”.

Az új kulturális törvényről és arról szólva, mit tartana fontosnak a bábszínházi szakma szempontjából, kifejtette:

„Nagyon nehéz a kultúráról egy egységes kerettörvénybe ágyazottan gondolkodni. Bízom benne, hogy a tervezetet még társadalmi vitára bocsátják, és a szervezetek véleményezhetik. Hiszem, hogy a művészet szabad. Szerintem fontos lenne meghagyni az intézmények autonómiáját.”