– Békéscsaba ma visszakapja színes múltjának újabb darabját. Ezt a csodálatosan felújított épületet a szovjetek egykor olajtárolónak és töltőállomásnak használták, így ez a nap arról is szól, hogy bennünket nem lehet végleg megfosztani múltunktól, értékeinktől, hagyományainktól, mert szívós türelemmel kivárjuk a jobb időket – mondta ünnepi beszédében Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonának tegnap esti ünnepélyes átadóján.
Kúriából bábszínház
Ünnepélyesen átadták péntek este a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonát. A társulat immár a felújított klasszicista Urszinyi–Beliczey-kúriában működik, amelyet egy modern épületrésszel bővítettek ki. Az Urszinyi–Beliczey-kúriát az Urszinyi család az 1840-es évek végén építtette klasszicista stílusban, majd 1877-ben eladták a Beliczey családnak, amely 1944. március 19-ig, a német megszállásig használta az épületet.
A második világháborút követően minden eltűnt belőle, jelentősen megrongálódott az épület, a park is elpusztult. Népi kollégium, később pedig a gabonaipari vállalat kapott helyet benne. A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság tulajdonába került.
A 2016-ban indult beruházás mintegy bruttó 1,8 milliárd forintból valósult meg.
Az eredeti állapotába visszaállított kúria földszintjén kiállító- és előadótér kapott helyet, itt vannak az öltözők, a fény- és hangtechnika, a raktárak és a gépészet.
Korszerű bábszínházi műhely Békéscsabán
Az átadóeseményen részt vett Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, aki kiemelte, hogy Magyarország legkorszerűbb bábszínházi műhelye jött létre, amely kényelmes, a legmagasabb technikai elvárásoknak megfelelő otthona lesz az egyik legősibb művészeti ágnak.
– A bábművészet pedagógiai és közösségformáló jelentőséggel bír, olyan értéket hordoz és közvetít, melyeken keresztül remekül lehetséges a korai identitásformálás. A bábművész az élettelenből varázsol élőt, a mozdulatlanból gesztusokat, hangot, dallamot és jellemet
– fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy a békéscsabai Munkácsy-negyed fejlesztése, amelynek részeként a Napsugár Bábszínház épülete elkészült, zsinórmértékül szolgálhat minden városnak és vármegyének.
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere pedig kiemelte: a beruházás szinte az utolsó pillanatban mentette meg a rendkívül rossz állapotban lévő Urszinyi–Beliczey-kúriát.
A bábszínház összesen 1700 négyzetméteren működhet, ebből ezer a megújult klasszicista kúriában, hétszáz négyzetméter pedig az új, modern épületben található. A kormány száz százalékban támogatta a projektet, amely igazi családbarát beruházás
– mondta a polgármester.
Hangsúlyozta, hogy a bábjátszásnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van, a Napsugár Bábszínház pedig Magyarország egyik legkiválóbb társulataként az elmúlt időszakban, „a nehéz időkben” is megmutatta, hogy komoly érdeklődés mutatkozik iránta az egész vármegyében és azon kívül is.
A bábművészet múltja, jelene és jövője
Herczeg Tamás parlamenti képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke ünnepi beszédében felidézte Lenkefi Konrádnak, a békéscsabai bábtársulat első vezetőjének alakját, aki évtizedeken át tartotta a tüzet a helyi bábjátszásban, és 55 évvel ezelőtt a helyi nemzetközi bábfesztivált is megalapította. Hozzátette: a társulat már fia, Lenkefi Zoltán vezetésével lett 2005-ben hivatásos.
Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója a megnyitón elmondta, hogy a beruházásban, amely a 74 évre visszatekintő helyi bábjátszás jelentős állomása, a hagyomány és az innováció találkozott.
Hozzátette: új otthonuk három játszóhelyes, 21. századi művészeti komplexum műhelyekkel és közösségi terekkel.
Mától a 10. színházi olimpia részeként tizenkét előadás látható a színházban magyar, cseh, olasz, francia, norvég, ukrán és spanyol bábosoktól, a gólyalábas menetszínháztól a kesztyűbábos vásári játékon át a marionett show-ig.
Ezenfelül pedig már látható az az infografikai tárlat, amely fotókon keresztül mutatja a város és a kúria életében jelentős állomásokat, megelevenítve az Urszinyi és a Beliczey család történetét.
Fotó: Tóth Berta / Színház Online