Nagy tetszést arató nyílt próbával egybekötött közönségtalálkozón mutatkozott be Az angyalok nem sírnak darab stábja a Soproni Petőfi Színházban csütörtökön este. Meglepetésként még Berecz András mesemondó is betért az eseményre. Kiss József 1956-os témájú darabját maga az író, a teátrum igazgatója állítja színpadra, a bemutatót november 4-én tartják a leghűségesebb városban.

A soproni teátrum ebben az évadban vezette be, hogy a nézők egy nyílt próba és közönségtalálkozó keretében betekintést nyerhessenek az előadások készülési folyamatába, erősödjön a kapcsolat az alkotókkal és a színészekkel, a színházzal, ismerjék meg a szereplők gondolatait egy adott produkcióról. A nagy sikerű és jelentős érdeklődést vonzó esemény keretében most Az angyalok nem sírnak előadás stábjával találkozhattak így a nézők.
Kiss József rendező az első felvonásból választott fél órás jelenetet, és azon keresztül avatta be a közönséget a darab készülési folyamatába. Háttérinformációkat, alkotó titkokat is megosztott a nézőkkel, akik körében nagy tetszést aratott az, hogy ilyen formában is bepillanthatnak a kulisszák mögé.         

Az író-rendező elmondta: a 2005-ben írt művével  arról akart egy történetben beszélni, hogyan válik valaki hőssé. Mi az, hogy valakit elveszíteni, milyen szinten befolyásolja ez a történelmet, egy rendkívül megrázó időszakot, amikor a népszellem megerősödött, más volt a tömegek viselkedési módja, és a mindennapok találkoztak a forradalommal. Ő a darabon keresztül így akart megemlékezni 1956-ról. 

A darab első felvonása 1956. október 23-án játszódik, a második a november 4-ét követő napokban. A történet szerint két ifjú felkelő bedörömböl egy „tisztes polgári” lakásba, hogy a jó fekvésű ablakban lőállást alakítsanak ki. Hoznak magukkal üvegeket és benzint is, hátukon géppisztoly. Csak két nő van otthon, egy lány és a mostohaanyja. Nem örülnek a látogatásnak. A vidáman készülődő fiúkat nem is tudják lebeszélni őrültségnek tűnő vállalkozásukról. Az ÁVH-s apa is hazatér. És a tankok közelednek. A győzelem, a szabadság, az együvé tartozás mámora, majd a leigázottság, a rabság, a tehetetlen düh pokla látható a színpadon. Két világ. találkozása.

 A darabban Mayer Ernőt, az ÁVH-s alezredest Jászai László színművész alakítja, aki megosztotta a közönséggel azt, hogy élete egyik legnagyobb kihívása ez a szerepe, s bár játszotta már 16 évvel ezelőtt Szolnokon, a mai napig nagyon nehezen tud vele azonosulni. 
– Az ember próbálja a szerepeit magából felépíteni, nekem azért nehéz minden, mert egyáltalán nem tudok saját élményből táplálkozni. Nem ilyen családban nőttem fel. Mayer igazságait sem tudom civilként elfogadni, ugyanakkor színészi eszközökkel meg kell mutatnom azokat, őt, azt, hogy az ilyen Mayer-féle emberek lelkén mi minden száradt egy korszakban. Mit is takar a vélt igazsága, amely hazugságra, elnyomásra épült egy diktatórikus rendszerben – mondta a szerepéről, kiemelve: ennek a rendszernek a bűnei soha nem évülhetnek el, s mindig kell emlékeztetni a generációkat, hogy nem is térhet vissza ez a vészkorszak.

Molnár Anikó színművész Zsuzsát, az ÁVH-s alezredes, Mayer feleségét alakítja.

–  Mayer felesége azt hiszem valójában egy finom lelkű nő, noha a darabban már nem ezt az oldalát látjuk. Munkálkodik benne egy hatalmas szeretetéhség, amit nem kap meg a családjában, és az alkohol felé fordul. Áttételesen valamit tud a férje munkájáról, de azzal, hogy mit is tesz, csak akkor szembesül valójában, amikor kitör a forradalom. A történelem vihara, a szörnyűségek, a férje vakhitre alapuló viselkedése, és a mindig hordozott boldogtalansága készteti arra, hogy elmeneküljön otthonról- fogalmazta meg Molnár Anikó.  

Venyige Petra, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának ötödéves színművész hallgatója, aki Ilonát, Mayer ÁVH-s alezredes lányát játssza.

– Apa és gyermeke között létezik távolság, hiszen egy 18 éves lányról beszélünk, aki történésznek készül. Kezdi felfedezni maga a körül a világot, és amikor a forradalomban átlátja, hogy milyen ideológiai igazságban hitt otthon, tanult az iskolában, akkor ez mindent megváltoztat benne, körülötte. Ez lesz az ő sorstragédiája – mondta szerepéről.  
Kócos szerepét Várhelyi Áron, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának ötödéves színművész hallgatója alakítja. 

A közönségtalálkozón arról beszélt, hogy az ő figurája egy 18 éves tiszta lelkű, már-már lírai karakter, akinek nagyon erős az igazságérzete. A lelkében hordozza, hogy az élete árán is harcolni szeretne a hazájáért, és ő ezzel nagyon tud azonosulni emberként, színészként. Azt szeretné, ha az előadás után a fiatal közönség is úgy menjen ki a színházból, hogy közben arra gondoljon, ez a történelem, ez megtörtént ebben az országban, és akadt sok Kócoshoz hasonló fiatal, akik életüket adták a hazáért.  
Hadközeg szerepét Labán Roland, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának ötödéves színművész hallgatója formálja meg. 

Elmondta, egy olyan fiatalt játszik, aki már megjárta a börtönt, helyén van a szíve, amibe belefog, azt végigcsinálja, vakon hisz abban, amibe belesodródott sok fiatallal együtt a forradalom idején. Neki reális képe van arról, ami zajlik az utcákon, mit jelent a halál, a kilőtt tankok látványa. A darabban felkelőként találkoznak egy családdal, és ettől a család élete is megváltozik. A fiatal színművész hallgató hozzátette: az iskolában többet tanult a sumérokról, egyiptomiakról, mint 1956-ról, és ez a darab segíthet a mai generációnak, hogy mit  jelentett ez az időszak a történelemben és azon túl a lelkekben.   

A stáb: 
A darabban Mayer Ernőt, az ÁVH-s alezredest Jászai László (Jászai- díjas) színművész alakítja. Zsuzsát, a feleségét Molnár Anikó formálja meg. A soproni előadásban három színészhallgató is játszik a kaposvári egyetemről: Ilona, Mayer lánya Venyige Petra lesz, Kócos, a felkelő Várhelyi Áron, Hadközeg, felkelő Labán Roland. Kádárt, a házmestert Major Zsolt alakítja, Orvosként Farkas Tamás látható. Tibike, felkelő kettős szereposztásban Libor Csaba és Pongrácz Máté. A díszlet Horesnyi Balázs Jászai-díjas, érdemes művész munkája. A jelmeztervező a Jászai-díjas, Ferenczy Noémi-díjas, érdemes művész, Rátkai Erzsébet. Súgó: Bősze Bianka, ügyelő: Kiss Noró/ Harasztovics Kornélia, aki a rendezőasszisztense is a darabnak. A rendező: Kiss József (Jászai-díjas).

(V.R.)

Fotók: Rombai Péter és Szita Márton