Különleges vállalkozásra készül a Szkéné Színház és a Forte Társulat: Misima Jukio négy egyfelvonásos darabját viszik színre Az égő ház címmel. 

Misima Jukio a 20. század egyik legjelentősebb japán regény- és drámaírója, akit kortársai többször is az irodalmi Nobel-díj esélyesének tartottak. Művei – amelyben rendszerint összeütköznek a nyugati és a keleti értékek – számos nyelven olvashatóak, mi több, 1988-ban hazájában elismerést is alapítottak a tiszteletére: a Misima Jukio-díjjal minden évben azokat az alkotásokat jutalmazzák, amelyek új alapokra helyezik az irodalom jövőjét.  Azt, hogy Jukio a háború utáni írónemzedék egyik legkiemelkedőbb alakja, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Nobel-díjas Kavabata Jaszunari a következőket nyilatkozta munkásságáról: „Olyan tehetségű író, mint Misima, minden két-háromszáz évben csak egy születik.” Misima Jukio válogatott drámái Barátom, Hitler és Madame de Sade címmel Jámbor József szerkesztésében 2014-ben magyar nyelven is megjelentek. 

„Misima életműve mérhetetlenül gazdag, szerteágazó és roppant izgalmas. Ha csupán a színházi elemekre koncentrálunk, akkor is hihetetlen méretű és súlyú anyaggal van dolgunk. (…) Misima – kortársai közt egyedülálló módon – képes volt arra, hogy klasszikus kabuki-szövegeket írjon, annak tradicionális formáit követve, XVIII–XIX. századi japán nyelven. Ám mindez nem volt elég. Tehetsége arra is alkalmassá tette, hogy megalkossa egy másik tradicionális japán színházi műfaj jelenkori változatát. Modern nó-játékai bejárták a világot, rengeteg helyen bemutatták őket, ismertté tették szerzőjüket, műfajukat és a kultúrát, ahonnan származtak.” – írta Jámbor József Misima Színházi Univerzuma című tanulmányában.

A Forte Társulat bemutatója Misima Jukio négy egyfelvonásos darabjából készül: Az elcserélt legyezők, A világítótorony, Ízletes méregésAz égő ház mindegyike igazolja, hogy nem véletlenül tartották az írót a zaklatott lelkek mesterének. Mi több: a történetek rámutatnak arra, hogy az emberi természet legmélyén kontinenstől, kultúrától és korszaktól függetlenül ugyanazok a szenvedélyek és sérülések rejtőznek. A társulat számára A világítótorony és Az elcserélt legyezők című drámákat Cseh Dávid dramaturg ültette át magyar nyelvre, Az égő házat ugyancsak mellette Szilágyi Andrea jegyzi, az Ízletes méreg pedig Pinczés István fordítói munkáját dicséri. 

„Nagyon erősen érezni rajtuk a tradicionális formát, amit Misima bátran ütköztet egy kifejezetten progresszív stílussal. Japánosan érzelemdús a világa, ami hozzám nagyon közel áll: egyszerre szélsőséges érzelmileg, miközben a végletekig fegyelmezett. Misimáról köztudott, hogy a japán színház évezredes hagyományait hatékonyan ötvözte a nyugati színjátszás szabadabb formáival: ez teszi vonzóvá az írásait.” – nyilatkozta Horváth Csaba társulatvezető a Revizornak.

Az elcserélt legyezők a szöveg, a mozdulat, a képiség és a zene egységével dolgozó társulat hetedik koprodukciós előadása a Szkéné Színházzal. A nagy füzet 2013 óta töretlen sikerrel van műsoron, a színikritikusok három díjra is jelölték. Az Irtás elnyerte a legjobb független előadás díját, míg Krisztik Csaba a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat kapta, emellett pedig továbbra is műsoron a Bűn és bűnhődés illetve Az öngyilkos. 

Új bemutatójukban Horváth Csaba nem csupán állandó alkotótársaival – úgy mint Földeáki Nórával, Widder Kristóffal, Horkay Barnabással, Pallag Mártonnal és Fehér Lászóval – dolgozik újra együtt, az összeszokott csapathoz ugyanis ezúttal Nagy Katica csatlakozik, akit korábban többek között a Budaörsi Latinovits Színház produkcióiban és a Rossz versek című filmben is láthatott a közönség. Az egyedi formanyelvű előadás jelmezeiért ezúttal is Benedek Mari felel. 

Az előadást a szentendrei bemutató után a Szkénében szeptember 10-én és 11-én, majd október 5-én és 6-án láthatja először a fővárosi közönség.