A kétszeres Molière-díjas Benoit Solès francia színész, drámaíró, A Kódfejtő-Alan Turing című előadás alkotója szerint a terézvárosi 6SZIN előadása a legjobb külföldi adaptáció.

Az idén 51 éves Benoit Solès színészi pályafutását musicalekben kezdte, majd 2011-ben megírta az Appelez-moi Tennessee című darabot, melyben Tennessee Williamst alakította. 

Miközben egy darabon dolgozott, érdeklődni kezdett az alma szimbolikája iránt, és megismerte a mai számítógépek atyjának tartott angol matematikus, Alan Turing, tragikus sorsát. Alan Turing a második világháború alatt résztvevője volt annak a Bletchley Park-i kódtörő csoportnak, amely a nácik hírhedt Enigmáját törte fel. Becslések szerint Turing munkája Európában mintegy 2 évvel rövidítette le a második világháborút. Solès 2017-ben megírta a La Machine de Turing (A Turing-gép) című darabot, amely rávilágít a háború után elítélt, majd 2013-ban II. Erzsébet kegyelmével rehabilitált matematikus homoszexualitására is. 

A legendás Avignoni Színházi Fesztivál OFF Programjának keretében bemutatott előadás akkorát robbant, hogy Benoit egy csapásra híres lett, helyet kapott egy jelentős párizsi magánszínházban és végül a Turing-gép elnyerte a legjobb szerző, legjobb színész, előadás és rendezés Moliére díjakat. Ma már több, mint 500 alkalommal játszották a darabot, Solès pedig megkapta a legnagyobb francia állami kitüntetést is. A sokoldalú művész a Jean Cocteau Ház és emlékmúzeum igazgatói feladatait is ellátja sőt, a helyi politikában is megmérette magát, párizsi helyi képviselőként.

Horváth Patrícia, a nagysikerű előadás rendezője Párizs egyik magánszínházában látta az eredeti, 4 Molière díjas előadást még a pandémia előtt, aztán pont a Covid kényszerű bezártsága alatt fordította le a darab szövegét. 

„Megkértük a jogokat a francia szerzőtől, és belefogtunk a darab megvalósításába a 6SZIN vezetőivel. Azonnal Simon Kornélra esett a választásunk, hiszen Turing figuráját, mintha rászabták volna, ráadásul Kornél sokszor szinkronizálja Benedict Cumberbatch-et, aki a Kódjátszma című filmben alakította Turingot” – mesélte Patrícia.  

Nem egyszerű színészileg megformálni egy ilyen autista zsenit. Simon Kornél már a film szinkronizálásakor azt érezte, bárcsak eljátszhatna egy ilyen fajsúlyú szerepet. „Három iskolába jártam gyerekként, és ahogy az szokás az új gyerekek esetében, eleinte nehezen találtam társaságra. Így sajnos tudom, milyen a külső bántásból eredő belső emigráció” – vallotta be Kornél. Az előadás másik szereplője Száraz Dénes, aki három nagyon különböző karaktert formál meg: Nagy-Britannia akkori sakkbajnokát, egy huszonéves külvárosi srácot, illetve egy nyomozót, aki Turing után nyomoz homoszexualitás vétsége miatt, ám végül nagyon megszereti és sokra tartja Turingot.

Horváth Patrícia szerint „A Kódfejtő egyébként sem egy életrajzi darab, áthatja egy messze univerzálisabb gondolat arról, hogy milyen módon veszteget el a világunk csodálatos nagy tehetségeket, mert azok ilyen-olyan kirekesztő ideológiák célkeresztjébe kerülnek.  A darab szerzője, Benoit Solès, tökéletesen ráérzett arra, hogy Turing történetében nem csupán a (ma már) oly sokat emlegetett Enigma megfejtése a lényeg, hanem az, hogy miképpen tudta őt öngyilkosságba sodorni a kor, amiben élt.”

„Azt a korszakot éljük mindenhol – veszi át a szót Simon Kornél – hogy elkezdődik az alacsonyabb önérvényesítő képességgel rendelkező kisebbségek ellenséggé formálása.  Fontos azt felmutatni, hogy ez helytelen. Másrészt szemtanúi vagyunk az IT területén zajló elképesztő változásnak, nyilvánvaló, hogy ez az egész Turing fejéből pattant ki. Érdekes abba belegondolni az asztali laptopra nézve, hogy hová tart a világ a turingi vízióból kiindulva.”

Interjú az alkotóval:

Nemrég Budapesten forgatott Benedict Cumberbatch, aki a 2014-es Kódjátszma című filmben alakította Alan Turingot. Kiderült, hogy Cumberbatch távoli rokona Alan Turingnak. Ön tudott erről?

Nem, nem tudtam, ez fantasztikus. Turingnak nem volt sok leszármazottja. Természetesen saját gyermeke sem volt.  De a testvérének igen, és találkoztam is Dermot Turinggal, az Alan Turing tér felavatásán Franciaországban. Dermot érdekes figura, könyveket ír Alanről, de ezekben a könyvekben nem dicsőíti vagy elismeri a nagybátyját, hanem azt emeli ki, hogy nem egyedül érte el a sikereit, még a Bletchley Parkban sem, és csupán egy láncszem a számítástechnika történetében. Persze, hogy nem egyedül törte fel a nácik Enigma kódját és nem egyedül neki köszönhetjük a számítógépeket, de sok rejtély övezi Alan Turing életét, ahogy az alma szimbolikáját is az Apple cég esetében. 

Mit jelképez Turing esetében az alma?

A beleharapott alma, a szivárvány színei – ezek mind rá utalnak, ennek ellenére a vállalat szerint nincs kapcsolódás Turing és köztük. A cég egyik alkalmazottja úgy véli, sok országban nem elfogadott a homoszexualitás, ezért rizikós lett volna összekapcsolni a logót Turinggal. Mindenesetre az előadásunk végén megjelenik az egyik szereplő egy Macbook-al a kezében és ott világít az alma. Az viszont tény, hogy Turing egy ciánnal preparált almába harapva halt meg, talán kedvenc meséje és filmje, a Hófehérke által ihletve. Folyton a mese egyik dalát dúdolta magában. 

Számomra Alan Turing inkább a bátorságot jelképezi, a kíváncsiságot. Mindig azt mantrázta, hogy „meg akarom érteni…”. Azt tartom zseninek, aki a teljes bizonyosság helyett inkább nyitott és érdeklődő marad, örök kíváncsi. Turing ilyen volt, mindig kérdéseket tett fel. Jobban szeretett gyerekekkel beszélgetni, mint professzorokkal. Igazabb, rácsodálkozóbb, nyitottabb élménynek tartotta. 

2008-ban írta meg a színdarabot, amit aztán félretett. A nagysikerű hollywoodi film 2014-ben került a mozikba. Végül 10 évvel a darab elkészülte után, 2018-ban mutatta be az avignon-i OFF fesztiválon az előadást, ami azóta is töretlen sikerrel fut francia magánszínházakban. Mit gondol, ha korábban mutatja be, akkor is ennyire sikeres lett volna?

Talán nem. Nem tudtam befejezni teljesen a színdarabot. Bemutatták a filmet, és úgy éreztem, ezzel nem kelhetek versenyre. Aztán megnéztem a moziban, és a közönség érzékelhetően le volt nyűgözve, nem ismerték Turing élettörténetét. Mégis, Alan Turingot másképp mutatták be, mint amilyennek én gondolom őt. A filmben egy piperkőc, zárkózott, furcsa, nem túl barátságos, nem túl szimpatikus és nem annyira meleg figura bontakozik ki előttünk. Az volt az érzésem, hogy a tömegízlésnek akartak megfelelni. Ez nem az az Alan Turing, akivel az olvasmányaim során találkoztam. A színdarabom egy apró kis lázadás a hollywoodi verzió ellen. Ez elég erőt adott, hogy mégis színre vigyem az előadást. Az én verziómban folyton pizsamában mászkál, humoros, vicces, nyitott, törékeny és erős egyszerre. A film inkább a tudományos teljesítményeiről, a kód feltöréséről szól, a darab pedig az emberről. Szerintem az előadás ezért érintette meg a közönséget. Találkozhattak vele, megismerhették őt, megérthették őt, úgy beszélhetett hozzájuk, mint egy barát.

Milyen érzés egy másik országban megnézni a darabot?

Kétféleképpen válaszolok erre. Egyrészt mindig elbűvöl, amikor egy másik országban átélhetem, hogy a szöveg ugyanolyan erős egy idegen nyelven is. Ugyanakkor színész vagyok és már 800-szor eljátszottam Alan Turingot. Megtapasztalni azt, hogy egy másik színész milyen eszközökkel vagy megoldásokkal él, fantasztikus dolog számomra. Egyszerre tudok a nézőtéren ülni és a színpadon állni – befogadni mindkét energiát. Furcsa és azonnali kapcsolódás ez a színésszel – hiszen mindketten alakítottuk őt. 

Több, mint 800 alkalommal játszotta el Alan Turingot, mennyire él önben a figura?

Az első évben Avignonban nagyon sokan odajöttek hozzám az előadás után. És nem is igazán hozzám, inkább Turinghoz. Őt akarták megölelni, hozzá akartak szólni. Borzasztó, mit tettünk önnel, mondták. Alan Turing története sok embert megérintett vagy megváltoztatott. Volt olyan fiatal, aki a szüleivel jött oda hozzám, és ott helyben vallotta be nekik, hogy homoszexuális. Egyszer egy tagbaszakadt férfi várt rám az előadás után, aki elmondta, azért jött el, mert tudta, ez egy háborús történet lesz. Aztán elsírta magát, és elárulta, nem tudja, hogy kell melegekkel bánni, pedig a fia is meleg, akit pár hónappal korábban emiatt elzavart otthonról. A darab hatására úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot a fiával és bocsánatot kér tőle. 

Az előadás ereje az, hogy segít a másság elfogadásában.

Szerző: Balázsy Panna