Szegedi SzabadtériVecsei H. MiklósDobó KataKisvárda
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 13., csütörtök

    „Az embereknek szükségük van a reményre” – Gárdos Pétert köszöntjük

    2024. június 9., vasárnap 14:19

    1948-ban, június 8-án született Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendező, író.

     Gárdos Péter – Fotó: Zih Zsolt / MTVA

    Gárdos Péter szülei mindketten a holokauszt túlélői, akiknek háború utáni, svédországi találkozását 2010-ben a Hajnali láz című könyvében mesélte el (2015-ben film is készült belőle). Már gimnáziumi évek alatt a filmrendezésről álmodozott, de a színművészeti főiskolára nem vették fel, így az ELTE magyar-orosz szakát végezte el 1971-ben, közben amatőrfilmes volt. Diplomájának megszerzése után a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott, rövid anyagokat készített a híradók számára, amelyeket akkoriban a játékfilmek előtt vetítettek. Itt tanulta ki szakmát, de saját értékelése szerint még sokáig meghatározta pályáját, hogy nem volt filmrendezői diplomája. A televízióban is készített dokumentumfilmeket, részt vett az Éretlenek című tévésorozat, a Nagy Könyv és a Show-bálvány sorozatok rendezésében. Számos színházban dolgozott, a Pinceszínház művészeti vezetője volt, a Budapesti Metropolitan Egyetemen filmrendezést, forgatókönyvírást tanít.

    Első játékfilmjét 1984-ben a Hunnia Filmstúdióban forgatta saját forgatókönyvéből. Az Uramisten egy kiöregedett illuzionista (Feleki Kamill) és egy fiatal, sikertelen artista (Eperjes Károly) története, akinek egyetlen lehetősége, ha megszerzi az öreg szabadulóművész titkát. A két évvel később készült Szamárköhögés, amely az 1956-os forradalom három hetét idézi fel gyerekek nézőpontjából, számos nemzetközi elismerés mellett 1987-ben a montreali filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját.

    „Az embereknek szükségük van a reményre, hogy léteznek csodák, és van valami a halál után. A Hajnali láz sikerének titka is az volt, hogy a regény egyértelműbben artikulálta a gondolatot, miszerint a szerelem legyőzheti a halált. Engem is egyre többet foglalkoztat a halál kérdése. Nem félek tőle, és bár nem hiszek a túlvilágban, azt gondolom, hogy amit jelenleg tudunk az életről, vagy akár az emberiség szerepéről erről a bolygón, az még messze nem egy lejátszott parti”– fejtette ki a Korstárs Online-nak egy interjúban.

    A rendező 1989-ben forgatta A hecc című játékfilmjét, amelynek hősével ismeretlenek űznek kegyetlen tréfát. Az 1992-es A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire egy házasság felbomlásának története, A brooklyni testvér (1994) egy testvérpárról szól, amelynek Amerikába disszidált tagja furcsa kéréssel érkezik itthon maradt öccséhez. A Kairóban díjazott, 2001-ben készített Az utolsó blues egyetlen nap alatt játszódik, amikor kettős életet élő fiatal főhősének élete fordulóponthoz érkezik. A három évvel későbbi A porcelánbaba egymásba fonódó jelenetek sora az emberségről és embertelenségről, az alkotásért megkapta a 36. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezésért járó díját. A 2005-ös Az igazi Mikulás egy reklám Télapó és egy szökött intézeti kislány megkapó találkozását meséli el december 6-án. A Kosztolányi-novella alapján 2009-ben készült Tréfa az első világháború előestéjén játszódik egy kisvárosi egyházi iskolában, a film hangulata Ottlik Iskola a határon című művét idézi. A többségében amatőr szereplőkkel forgatott filmért a Magyar Filmszemle legjobb rendezésért járó díja mellett számos külföldi fesztiváldíjat is átvehetett.

    2010-ben jelent meg a szülei egymásra találását feldolgozó Hajnali láz című „poszt-holokuaszt szerelmi regénye”. Svédországi levelezésük édesapja halála után került kezébe, akkor szembesült egyszerre megrázó és felemelő történetükkel, amely az ő jellemzése szerint az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem története.

    A Kultúra.hu-nak adott interjújában így beszélt erről:

    „Amikor először olvastam a leveleket, arcul csapott egy felismerés. A levélírók – történetesen az anyám és az apám – iszonyú élményeken mentek keresztül. Nem költői túlzás azt mondani, hogy a halál torkából tértek vissza. Ehhez képest a levelekből áradt az élet szeretete! Volt bennük valami szemérmetlen élnivágyás. Két ember, akik 26 és 27 kilósan élték meg a felszabadulást, akik még Svédországban is elsősorban a testük-lelkük felépülésével voltak elfoglalva, olyan vad, pimasz szerelemmel fordultak egymás felé, olyan szemtelen rajongással imádták az életet, hogy az megrendített és lefegyverzett. Én ilyet az általam ismert holokausztirodalomban még nem olvastam. Azok a művek a rettenetről, a halállal való szembenézésről, a döbbenetről szóltak elsősorban. S ehhez képest ezekben a levelekben dübörgött az élet utáni vágy.”

    A könyvet harminc nyelvre fordították le, 2017-ben elnyerte a francia, angol és német könyvtárak és médiatékák vezetőiből álló zsűri által odaítélt Prix d’Europe díjat.

    A regényből készült filmet 2015-ben mutatták be, s a várnai nemzetközi filmfesztiválon megkapta érte a legjobb rendező díját. Egyszer azt nyilatkozta: „Ha eddigi filmjeim tematikáját nézem, valahogy mindig a családi legendákhoz tértem vissza. Talán nem véletlenül.”

    2018-ban jelent meg Hét mocskos nap című regénye. A három család és egy viharos évszázad történetét felölelő regényben Gárdos az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről ír.

    2019-ben jelent meg harmadik regénye Királyi játék címmel. A könyv az európai történelem egyik legkülönösebb hatalmi svindlijének izgalmas és megrázó története.

    Negyedik regénye a Semmelweis Ignác rövid boldogsága (2022), amely drámai választ kínál egy zseni életének máig megválaszolatlan kérdéseire.

    Számos nemzetközi és hazai elismerése között 1989-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2008-ban pedig Budapest-díjban részesült.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram