gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 18., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Az ifjú Darvas Ivánról és Jászai Mari férjéről is szó lesz a Kutatók Éjszakáján az OSZMI-ban

    2023. szeptember 25., hétfő 12:43

    Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén is csatlakozik a KUTATÓK ÉJSZAKÁJA gazdag programjához. 2023. szeptember 29-én kollégáink izgalmas előadásokkal várják a színház és a színháztörténet iránt érdeklődőket.

    17.00 Bodolay Géza igazgató (OSZMI)
    A Mindenhezalkalmazkodás életveszélye a Színházban – a körbesztríímelt kollektív befolyásolás még újabb korában: 1923–2023 – Essay

    Előadásom mindenképpen esszéisztikus, bár többirányú kutatás is megelőzte, alapvetően egy felhívás okozta az eruptív megszólaláskényszert, merthogy állatorvosi lóként jelzi a szövegkörnyezeteink állapotát: A MACSKA – lám – immáron érzékelve föl van mászva az uborkafára: 
    „Tisztelt … Tagok! Csatoltan és alább küldjük az eSzínház Fesztivál 2023-as jelentkezési felhívását, mely jó alkalmat szolgáltat a geográfiai korlátokat leküzdve megmutatni a színházak értékes (???) alkotásait, másrészt bemutatni, hogy az online vetítésre (streamre) adaptált előadások miképpen hoznak létre új látásmódot, új megközelítést, így biztosítva egyedi élményt a nézők számára határon innen és túl…” 
    Bár Alfred Jarry, akinek emlékére éppen nemrég a Múzeumok éjszakáján vezethettem tárlatot a Műcsarnokban, a fenti szöveg több részletét nem érthetné, (ahogy az őt egykoron fordító Jékely Zoltán sem) – első dühében hasonlókat írna, hiszen Juvenalis óta folyamatosan idézzük: „Nehéz szatírát nem írni…”

    17.20 Szabó Attila igazgatóhelyettes (OSZMI)
    Színházszociológia – nézőkutatás – új perspektívák 

    A STEP Project on European Theatre Systems nemzetközi kutatócsoport a City Project keretében kidolgozott egy olyan átfogó modellt, mely egy adott település teljes színházi életének feltérképezésére nyújt megoldást: a színházi rendszer elemzésétől, a színházi kínálaton át a nézői recepcióig. A kutatócsoport 2010 óta több európai városból is gyűjtött bőséges adatokat, most pedig egy módszertani kötet megírásán dolgozik, melyet a neves Routledge kiadó jelentet meg. A Károli Gáspár Református Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésében a közeljövőben új magyarországi adatgyűjtés indul, az előadás ennek módszertani alapjait és hipotéziseit mutatja be. 

    17.40 Gajdó Tamás tudományos munkatárs (OSZMI)
    A budai és temesvári színigazgató – Krecsányi Ignác

    Krecsányi Ignác (1844–1923) színházigazgatóról a lényeget mindenki tudja. Ő volt az, aki Temesváron – dacolva a német társulat konkurenciájával – magyarrá tette a színházi életet; nyaranta pedig az Alagútnál, a Krisztinavárosi Színkörben játszott együttesével. Negyvenegy éven át, 1873-tól 1914-ig vezetett társulatot. A jubileumokon szépen megfogalmazott mondatokkal hívták fel érdemeire a figyelmet, s a színháztörténeti összefoglalókban is csupa dicsérő szó olvasható. De vajon mit tudunk meg róla száz évvel halála után, ha gazdag hagyatékának dokumentumait kézbe vesszük? 

    18.00 Ady Máriamuzeológus (OSZMI Fotótár)
    Dokumentum, műalkotás, műtárgy? Korniss Péter fényképei a 25. Színházról

    Akár az eltűnőben lévő erdélyi paraszti világot, akár Skarbit András ingázó vendégmunkást fotózza, Korniss Péternek köze van fotóalanyaihoz. „Belül voltam” – írja ezekről a képsorozatokról, a megcélzott objektivitás kudarcát rögzítve. Színházi képeire azonban másképpen tekint, úgy tartja, az nem az ő alkotása, ott a feladat a színészen keresztül megragadni valamit az előadásból. Ez alól az alkalmazott művészetekre jellemző megközelítés alól egyetlen kivételt említ: a 25. Színházat: „Velük éltem. […] Belül voltam.” Tetten érhető-e ez az érintettség a képeken? Tisztázható-e dokumentum és műalkotás viszonya, miután a negatív képkockák egytől egyig műtárgystátuszba kerültek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben?

    18.20 – 18.40 szünet

    18.40 Ács Piroska tiszteletbeli főmuzeológus
    A nevető Kossitzki, aki nem „csak” Jászai Mari férje volt 

    Az eredetileg Kossitzki néven született Kassai Vidor a múlt századforduló közönségének kedvelt figurája volt. Viszontagságban, dicsőségben, örömben és csalódásban gazdag, hosszú életének eseményeit egy újságírói felkérésre írt, önarcképnek minősített levélben örökítette meg. A többféle művészi tehetséggel rendelkező fiatalember először festészetet tanult, majd színésznek szegődött (nevét ekkor változtatta Kassaira). Számos fővárosi és vidéki társulatban játszott. A testi adottságai (kis termete, karakteres arca, hajlott orra, magas hangja, néha szinte „majomszerű” mozdulatai) és a valójában drámai, hős lelkülete közötti feszültség mindig tartalmazott egyfajta meghökkentő, komor elemet, mely tragikomikussá tette alakításait. Éles megfigyelő volt, eredeti és sziporkázó ötletekkel ruházta fel kapott szerepeit. Jászai Marival kötött házassága felesége hirtelen felívelő sikerei s így eltérő szakmai útjuk miatt néhány év után felbomlott. Kassai 1899-ben nyugdíjba vonult, haláláig Vácon élt. Fiatalkori képzőművészeti ambíciói megmaradtak: szentképeket készített és több mint negyven pályatársáról festett portrét, így Jászai Mariról is (volt feleségéről mindig nobilis módon nyilatkozott). Továbbá zenélt, művészetrajongó régiséggyűjtő volt; szeretett fotografálni, utazni s külföldi útjairól emléktárgyakat hozott haza. Így lakása valóságos múzeuma lett a ritka és nem értéktelen kuriózumoknak. Emellett verseket és az elmúlás gondolatával foglalkozó tanulmányokat írt.
    Az előadás azokat a dokumentumokat (feltalálható írásokat, újságcikkeket, tárgyi emlékeket) mutatja be, melyek vizsgálatával, összevetésével Kassai Vidor alakja valósághűen őrizhető meg a magyar színháztörténet számára.

    19.00 Gellén Barbara muzeológus (OSZMI Emléktár, Képzőművészeti gyűjtemény)
    Sem szerelem, sem politika – Beck Judit, a képzőművész

    Beck Ö. Fülöp lánya, Major Tamás felesége, Radnóti Miklós múzsája. Beck Judit identitása a köztudatban leggyakrabban más ismert személyeken keresztül rajzolódik ki. Munkássága nem vált a művészettörténeti kánon szerves részévé, annak ellenére, hogy az 1930-as évekre már saját jogán is elismert képzőművészként alkotott. Csók István tanítványának életművében kiemelkedő szerepe van a portréknak, s azon belül is a színházi élet meghatározó alakjairól készített képmásoknak. Az előadás során a Beck Juditot ért művészeti hatásokról és a színházi élet OSZMI-ban őrzött dokumentumairól tudhatunk meg többet.

    19.20 Hadi Barbara (OSZMI Szcenikai gyűjtemény)
    A látványterv mint dokumentum

    A színpadi látványtervek a színháztörténeti kutatás fontos forrásai. A szcenográfiai kérdéseket megfogalmazó elméleti irodalomban azonban többször feltett kérdés az, hogy miként tekintünk a már funkciójukról levált tervekre, amelyeket gyakran utólagosan ruházunk fel esztétikai minőségekkel, vagy képzőművészeti kategóriák szerint értékelünk. A látványtervek ugyanis vizuális dokumentumok, tehát ábrázolási módjaik és eszköztáruk, valamint az általuk felkínált szemléleti lehetőségek jelentősen befolyásolják azt, ahogyan később egy adott előadás rekonstrukciójára teszünk kísérletet. 
    Mindez különösen zavarba ejtő például akkor, ha tudjuk, hogy az adott művész egyben képzőművész, ha látványterveit képzőművészeti adottságokkal ruházza fel, vagy ha több vizuális művészeti ág dolgozik hasonló ábrázolási konvenciókkal. De zavarba ejtő akkor is, ha a történeti távolság révén nem rendelkezünk más vizuális forrással, csupán egy díszletterv-sorozattal vagy annak egy részletével. 
    Hogyan „nézzük” a látványterveket? A rövid előadás során néhány olyan, az OSZMI Szcenikai gyűjteményében fellelhető dokumentumot fogok bemutatni, ahol a kérdés összetettsége különösképpen szemléletes és további gondolkodásra ösztönöz.

    19.40 Lovas Lilla (OSZMI Bábtár)
    Kettő lett, maradhat?

    Hincz Gusztáv 19. századi Léghajósnő-bábja Kemény Henrik Vitéz László figurája mellett a hazai bábjáték, és a Bábtár egyik emblematikus alakja. A bravúros átváltozó figura annak a kornak a hírnöke, amikor a vásárok szórakoztató szerepét átvették a városi mutatványos helyek. Ám a metamorfózis-báb kalandos életútja nem ért véget a gyűjteménybe kerüléssel. Előadásomból megtudhatják azt is, hogy milyen meglepetést tartogatott a bábfigura 2018-as restaurálása.

    20.00 Somogyi Zsolt (OSZMI Bábtár)
    Benedek Kata, Lekvár Peti és a Fajankó Bábszínház – Bábtervek az 1930-as évekből

    Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárának képzőművészeti gyűjteményében őrizzük két kesztyűsbáb rajzát – az Apát és a Szakácsnőt –, „Lekvár Peti” felirattal. Megálmodójuk, Benedek Kata (1903–1988), Jaschik Álmos tanítványa, majd tanártársa, festőművész, grafikus, jelmez-, díszlet- és bábtervező. De ki is volt Lekvár Peti, és hogyan lett belőle bábfigura? Milyen művészi pályát járt be alkotójuk, és miért tűnt el a nagyközönség elől a második világháború után? Miért érdekes a Fajankó Művészek Bábszínházának története? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az előadás. 

    20.20 – 20.30 szünet

    20.30 Huber Beáta muzeológus (Könyvtár és Információs Osztály)
    Hevesi Sándor Faust-előadásának rendezőpéldánya

    A XX. század elején bemutatott színházi előadásokról sok esetben meglehetősen kevés forrás maradt fenn. Legtöbbször csupán színlapok, műtermi fotók és szubjektív hírlapi kritikák nyújtanak eligazítást a kutatók számára. Ebből a szempontból példaértékű, ha egy-egy előadásról kidolgozott rendezőpéldány maradt fenn, melyből rekonstruálhatjuk az előadás főbb elemeit, illetve a szöveg mellé írt megjegyzésekből képet alkothatunk a rendező értelmezéséről, a színészi játékkal kapcsolatos elvárásairól is.
    Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Kézirattára őrzi Goethe Faust című művéből készült előadás rendezőpéldányát. Az 1927. május 30-án bemutatott nemzeti színházi előadást Hevesi Sándor rendezte. A Hevesiről szóló szakirodalom, valamint a Nemzeti Színház történetét feldolgozó munkák eddig csak nagyon szűken, a hírlapi forrásokat idézték az előadással kapcsolatban. 
    Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a rendezőpéldány alapján az eddigieknél komplexebb képet rajzoljak az előadásról, amely megmutatja Hevesi dramaturgiai elképzeléseit, illetve az egyes színházi jelrendszerek előadásban játszott szerepét.   

    20.50 Halász Tamás színházi szakreferens (OSZMI Táncarchívum)
    A Mesternő emlékezete – Roboz Ágnes

    Életének 95. évében, 2021-ben elhunyt Békésné Roboz Ágnes, a nemzetközileg is elismert balettmester, táncpedagógus, koreográfus. Több évtizedes külföldi távolléte ellenére, vibráló, színes, intenzív személyiségével jellegzetes alakja volt a magyar táncművészeti életnek, ahogy választott hazája, Hollandia szakmai közössége is megbecsüléssel övezte. Közeli barátai közt tudhatta a világhírű, cseh származású holland koreográfust, Jirí Kyliánt is. Robozt a Táncarchívum munkatársaihoz mindig szoros szakmai és baráti viszony kötötte, közel húsz évvel ezelőtti hazatelepülésekor gyűjteménye jelentős részét már az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek ajándékozta. Családja 2023-ban a Mesternő hatalmas, gazdag hagyatékát ugyancsak a Táncarchívumra hagyományozta. Az anyag felmérése és rendezése a közelmúltban befejeződött. Az előadás ennek kincseiből villant fel néhányat. 

    21.10 Ircsik Teréz színházi szakreferens (Színházi Adatbank)
    Az ifjú Darvas (Szilárd) Iván

    Darvas Iván élete, pályafutása közismert a színházat szerető emberek körében. Ami talán nem annyira ismert, az orosz származása, illetve Prágában eltöltött gyermekkora. Vajon ez az indíttatás mennyit tett hozzá későbbi sorsához? Milyen hatással voltak életére a gyermekkorban megtapasztalt különböző kultúrák impulzusai?

    21.30 Péter Zsolt színházi szakreferens (Színházi Adatbank)
    „Bolondja vagyok a fényképeknek”– Karády Katalin fotóalbumairól

    Karády Katalin fotóalbumaiban zömmel a színésznő filmjelenetei, portréi sorakoznak kusza összevisszaságban, időnként néhány sajtó- és divatfotót is találunk. Az öt kötetből álló gyűjteményben azonban szép számmal akadnak amatőr felvételek, amelyek a népszerű sztár magánéletébe engednek bepillantást. Alkalmi ismerősök, kedves kollégák és bizalmas barátok tekintenek ránk a fekete-fehér képekről. Érdekes történetek, emberi sorsok elevenednek meg Horthy Miklós Magyarországának háborús éveiből.

    A Kutatók Éjszakájának további programjairól ITT tájékozódhatnak.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram