Néhány mindenre elszánt, rettentő színész lantot ragad, hogy megelevenítse Toldi legendáját szeptember 22-én a Csokonai Fórumban. A zenés ifjúsági produkció tervezett premierjét a járvány söpörte el, majd a Nagyerdei Stadion Halljában elkészült a Toldi filmfelvétele, amit a Debreceni Tankerületi Központ juttatott el a megyei általános iskolák hatodik osztályos tanulóihoz, hogy ilyen módon is megismerkedhessenek a 170 éves szöveggel.

Ebben a Toldiban a zene, a dal, a játék és a fantázia segítségével repül majd a malomkő, vonyít a farkas, prüszköl a bika és hal rég megérdemelt, könyörtelen halált a mindannyiunk belső félelmét szimbolizáló cseh vitéz. A koncertszínházi produkciót Valcz Péter rendezte, Varga Klári, Lehőcz Zsuzsa, Kránicz Richárd, Takács Dániel és Pálóczi Bence, az Ilosvai Band tagjai, közösen mesélik el Toldi történetét: szavalnak, énekelnek és megszólaltatnak számos hangszert bluest, rockot és metált elegyítve, bátor, ugyanakkor hű szövegkezeléssel arról mesélve, hogy mindig akad egy lépés a fejlődéshez. 

„A külső és belső akadályok leküzdésén és egy fejlődéstörténeten van a fókusz. Azon, hogy a kilátástalanságból mindig akad egy lépés a fejlődés irányába. Ha Toldi nem találkozik Laczfi seregével, akkor nem kéri ki a jussát a testvérétől, akkor nem keveredik gyilkosságba, nem kell bujdokolnia, nem jut el Budára és nem lesz az, aki mindig is akart lenni: vitéz. Fölfedezi magában, hogy miben jó és képes érte tenni. Toldi Miklós ugyanakkor egy legenda. Az egyik legnagyobb magyar mitologikus hős. Az izgalmas kérdés az, hogy hogyan lehet az emberfelettiséget emberiközelivé tenni? Az előadás válasza az, hogy egyedül sehogy. Olyan hihetetlen dolgokra ma már csak egy közösség képes. Ez a kihívás áll az Ilosvai Band előtt. Ha ez az öt ember képes leküzdeni az egóját, összeadni színészi, zenei és fizikai képességeit, akkor az igenis egy hőstett. Egyikünk sem Toldi, de mindenkiben van egy kis Toldi” – avat be a rendezés hátterébe Valcz Péter. 

A rendező önfeledt kísérletezésnek nevezte a folyamatot, ahogy a zenével igyekeztek kiegészíteni Darvas Benedek és Ádám Rita zeneszerző-párossal a szöveget.

„A zene olyan természetességgel kapcsolódik a történethez, akár egy hangsúly vagy testtartás. Sokféleképpen és sokféle stílusban. A tartalomhoz illesztjük a stílust: a bikás rész kőkemény metál, a farkas rock, a falusi készülődés naiv kánon  és ezzel összhangban változik a játékstílus is. A műfaj itt nem szab korlátokat. A zenét mindenki érti. Ezért meséli el ebben az előadásban Toldi történetét egy együttes, az Ilosvai Band”.  

Varga Klári szerint azért érzékeny és különleges ez az előadás, mert a mozgás, a zene, az eredeti szöveg, és az abból induló interakciók határozzák meg a nyelvezetét. „Fontos, hogy Arany varázslatos világát megidézzük, de legalább olyan fontos, hogy ezt közel hozzuk a fiatalokhoz. Gyönyörű dalokat írt ennek a produkciónak Darvas Bence és Ádám Rita, és Valcz Péter rendező érti, és érzi a történetben rejlő finom humort, és ennek a történetnek a nagy pillanatait is. Egy nagy utazás, és mi rendíthetetlenül szlalomozunk a sors adta terepasztalon.” 

Lehőcz Zsuzsa arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire fontosnak tartották, hogy Toldi egy igazi mai hős legyen, olyan figura, akiért rajongani lehet. Így került az Arany-féle történet síkja mellé egy zenekar története, hogy ilyen módon a színpadi sztárság fogalma összekapcsolódjon Toldi figurájával. „Az előadásban is elhangzik, hogy »ez egy 174 éves szöveg, nem egy mai csirke«. De ez mit sem változtat azon, hogy ez egy izgalmas történet, tele feszültséggel. Én azt remélem, hogy majd a nézők is ugyanolyan izgalommal fogják nézni ezt az előadást, amilyen izgalommal mi elmeséljük.”

Szereplők: Varga Klári, Jászai-díjas, Lehőcz Zsuzsa, Kránicz Richárd, Takács Dániel, Pálóczi Bence

A fotókat Máthé András készítette.