Elindult a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház első stúdiószínházi előadásának próbafolyamata. Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékot november 4-én mutatják be Márkó Eszter rendezésében. A darabban Körtvélyessy Zsolt, Hajdú Melinda, Koller Krisztián, Märcz Fruzsina, Sirkó László, Sipos Imre, Pál Attila és Magyar Éva látható.
A Karnyóné olyan modern, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év irodalma létrehozott. Csokonai aktualitása ott leledzik a figurákban, a szereplők viszonyrendszerében, mert minden komikus helyzet tragikumra épül. Karnyóné szánalmas magánya, szerelemvágyása; Tipptopp uraság csiricsáré, divatbájoló figurája, Lipittylotty pénzhajhászó, elveszett csalója; Kuruzs, a pénzért mindenhez értő doktor, borbély, poéta, kosárkötő; a gyengeelméjű, csupaszeretet Samu; Lázár és Boris sziporkázó paraszt-párosa elég is egy vígjátéki helyzethez.
Történhetne bárhol, bármikor, a varázslat mégis akkor kezdődik, amikor eltartva magunktól a MÁT, egy messzi világba utazunk, a rokokó cirádás világba, a csecsebecsék boltjába csöppenünk, ahol minden forma tökéletes, csak az emberi szándékok zavarnak be néha, de a ruhák susognak, rizsporos, púderes mámor.
Megnyílik a világ, mint egy zenélő doboz, s egybefonódik minden, ami lelket emelhet tündérestül, feltámadásosul, s mi csak felhőtlenül, olykor keserédesen nevetünk, mert ez egy kedves mese, nem a valóság, üde és kellemes, oly szép, hogy bár igaz lenne.
A színház e darabbal a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály előtt kíván tisztelegni.
„Egy olyan világot álmodtunk meg, ahol nem csak azt látjuk, belül, a saját életterében kivel mi történik, hanem azt is, hogy azon kívül mi zajlik” – fogalmazott Márkó Eszter rendező. Hozzátette: Csokonai Vitéz Mihály esetében egy rendkívül sűrű és hatalmas életműről beszélhetünk. Az író nehéz világban, sok felfordulás közepette, háborús időszakban született, így akárcsak műve, ő maga is nehézsorsúnak mondható.
Ahogy Márkó Eszter elmondta, a rokokó stílust képviselő előadásban nagy szerepe lesz a zenének. „Azt szeretném, ha az egész világ olyan lenne, mint egy kis zenélő doboz, egy porcelánvilág, ahol minden gesztus, minden hangzó nagyon fenn van és rendkívül játékos. Ezt képviseli a rokokó: a barokk súlyok után ez az irányzat a felszabadulást hirdeti.
A rokokóban minden nagyon könnyed, belül azonban nagyon is súlyos. Lefordítva: a ruhájuk könnyed és szép, ám ehhez viselőiknek tűrni kell a fűzőt és zsinórokat. Így jelenik meg ez a két pólus, amit a gesztusokkal és a viselkedéssel is szemléltetni igyekszünk majd.”
Karnyóegy idős kalmár: KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Karnyóné: HAJDÚ MELINDA
SamuKarnyóné fia, ki bolond: KOLLER KRISZTIÁN
Borisszobalány: MÄRCZ FRUZSINA
Lázárboltos legény: SIRKÓ LÁSZLÓ
Tipptopp: SIPOS IMRE
Lipittlotty: PÁL ATTILA
Kuruzsegy személyben doctor, borbély, alchimista, kéznéző chiromantista, zsibvásáros, drótvonó, poéta, kosárkötő: MAGYAR ÉVA
Rendező: MÁRKÓ ESZTER
Díszlettervező: BODOR ANDRÁS
Jelmeztervező: SZABÓ ANNA
Dramaturg: TÓTH KATA
Zeneszerző: LOVAS GÁBOR
Koreográfus: TÚRI LAJOS PÉTER
Hegedű: TÓTH JÁZMIN
Cselló: SIPOS GÁBOR GERGŐ
Ügyelő: DOMJÁN SÁNDOR
Rendezőasszisztens: FRIGYESI TÜNDE