Máshogy élték meg az egyetemfoglalást, de életük legmeghatározóbb pillanatait köszönhetik a Vas utcához köthető eseményeknek. Bagossy Júlia rendező és Koós Boglárka színész egyetemi hallgatók most együtt dolgoznak: május 24-én mutatják be Sylvia Plath Az üvegbura című regényéből készült monodrámát a Trafóban. A Fidelio kérdezte a két alkotót.

Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről. Az öngyilkosság és annak vágya mai napig őrületes tabu, nehezen felvállalható állapot, mely azokat is eléri akik kiváltságos körülmények között élnek. Akik éleslátóak, jóltápláltak, fiatalok és tehetségesek, mint Esther Greenwood. Sylvia Plath kultregénye ördögi pontosságú írás az elidegenedésről.

Mindketten a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói voltak, amikor 2020 augusztusában az intézményt alapítványi tulajdonba helyezték.

„A Színművészeti hierarchikusan működő intézmény volt, kár is ezt tagadni, de ebben a helyzetben nem számított, hogy tizennyolc vagy hetvennyolc éves vagy, van-e Kossuth-díjad vagy irodistaként dolgozol az egyetemen. Nagyon erős összetartozás alakult ki közöttünk az egyetemfoglalás heteiben” – mondta Júlia, akinek édesapja, Bagossy László a Színházi Intézet vezetője volt 2018 óta, de kollégáival együtt távozott.

– „Örültem, hogy a fórumozás és a foglalás miatt az egyetem polgárai megismertek engem, mint Bagossy lányt. Hogy megtanultam beszélni az apámtól függetlenül, őmellette, őérte vagy vele éppen teljesen ellentétes állásponton is.

A kérdésre, mit adott ez a közel száz nap, azt feleli: „Arra tanított, hogy nem kell elfogadni, ami nem tetszik. Ezt a nagyon egyszerű dolgot” – feleli. – „Nem vagyok aktivista alkat, aki szívesen láncolja magát épületekhez. Itt ez azonban az egyetlen hiteles cselekedet volt.”

Boglárka osztályából nem tudott volna mindenki átiratkozni a Freeszfe Egyesületbe, így jobbnak látták, ha összeszokott közösségként együtt maradnak a régi intézményben. „Kompromisszumot kellett kötnünk, úgy éreztük, hogy akkor sérülünk kevesebbet, ha az osztályunk egységét igyekszünk megtartani.”

Júlia viszont az egyesületben folytatta, amely „mindenben más, előnyeivel és hátrányaival.”

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen hagyomány volt, hogy fiatal színészek monodrámát készítsenek. „Tárnoki Márk osztályfőnököm javasolta Az üvegburát alapanyagként. Ismertem a regényt, és azt gondoltam, hogy tényleg érdemes vele foglalkozni. Egy fiatal egyetemista lány önmagával való küzdelmeiről szól. Amikor először találkoztam vele, nagyon közel éreztem magamhoz a főszereplő, Esther szorongásait, útkeresését” – mondja Koós Boglárka.

Az üvegbura 19 éves főhőse, Esther Greenwood, íróösztöndíjas, egy hónapot tölthet New Yorkban. Mégsem tud dolgozni. „Miért nem élvezi? Miért nem tud belemerülni? Estherhez hasonlóan én sem tudtam egymagam hozzáfogni, hogy a monodrámával foglalkozzak. Aztán megkértem Julit, hogy legyen az előadás rendezője, ő pedig hozzálátott a színpadi adaptáció megírásához” – mutat rá Bagossy Júlia.Az előadás Birta Márton zenész-koreográfus jelenlétével, Gaál Anna dramaturg munkájával, és Ocskó-Kü Kata látványtervei alapján készül.

Az üvegbura május 24-én, 25-én és 30-án látható a Trafóban.