1823. augusztus 24-én délután 17 órakor kezdetét vette a miskolci színház történelme. Két évszázaddal később, ugyanezen a napon egész napos programokkal ünnepelték a teátrum bicentenáriumát.

Kétszázadik évadát nyitotta meg a Miskolci Nemzeti Színház augusztus 24-én. Az ünnepi évadnyitón a jelenlegi társulat tagjai mellet a színház egykori művészei közül is jó néhányan jelen voltak. Béres Attila igazgató úgy fogalmazott: a kétszázadik évadnyitó ülést nehezebb elkezdeni, mint egy előadást.

– Az első társulati ülésemen a színház közösségteremtő erejéről beszéltem. A Fedor Vilmos és Somorjai Lehel által írt könyv olvasása során, mely színházunk kétszáz éves történelméről szól, számos olyan történettel találkoztam, ami bizonyítja, hogy ez a színház kétszáz éve közösséget teremt – mondta a direktor.

– Amikor az emberek estéről estére, egymás mellett ülve nézik ugyanazt a történetet a színpadon, egyszerre rendülnek meg, egyszerre nevetnek, akkor eltűnnek különbözőségeink. Ebben rejlik a színház ereje – hangsúlyozta Béres Attila.

– 200 év bizony az már történelmi mértékkel mérve is komoly idő, a Miskolci Nemzeti Színház pedig ez alatt a két évszázad alatt mindvégig a kultúra bástyája volt, nemcsak Miskolc, hanem az egész megye, a régió, sőt, talán túlzás nélkül az egész ország tekintetében. A miskolciak szeretik a színházukat. Így volt ez az elmúlt kétszáz évben és így lesz az elkövetkező évszázadokban is – köszöntötte a teátrumot Veres Pál, Miskolc polgármestere az évadnyitó társulati ülésen.

A színház által két éve hirdetett Miskolc 200 nevű drámapályázat nyerteseinek is átadták az elismerést. A szakmai zsűri két színdarabot is érdemesnek talált az első helyre, így úgy döntöttek, hogy megosztják a díjat: Komán Attila Kornél című művére esett az egyik választás, Zemlényi Attila és Kabai Lóránt műve, a Vasgyári eklógák lett a pályázat másik nyertese. Az alig egy évvel a pályázati eredmény kihirdetése után sajnálatos módon elhunyt Kabai Lóránt helyett testvére, Kabai Zoltán vette át az elismerést.

Az ünnepi évadban három egyetemi hallgató is csatlakozik a színház társulatához: Baranyi Emma, Mikita Dorka Júlia és Tóth Dominik.

Délután a színház eddigi előadásplakátjaiból nyílt kiállítás a Színháztörténeti és Színészmúzeum gyűjteményéből, melyet Mikita Gábor színháztörténész-muzeológus állított össze. Ezután Fedor Vilmos és Somorjai Lehel Színház a város tenyerén című könyvének bemutatójára került sor, melyet a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumának alkalmából írt a szerzőpáros, bemutatva a színház történelmét. A könyvet Szigethy Gábor Kossuth-díjas magyar színháztörténész, rendező, egyetemi tanár mutatta be. A könyv megjelenésének fő támogatója Dr. Hajdú László, a miskolci székhelyű Expert cégcsoport többségi tulajdonosa és vezetője. 

Ezután a 17 órakor kezdődő A tatárok Magyarországban című díszelőadás előtt Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a kétszáz éves színházat. – Véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A fennmaradás, a túlélés önmagában bizonyosság arra nézve, hogy mindig a múltra építkezve érdemes jelent formálni és jövőt tervezni. Kívánom, hogy a Miskolci Nemzeti Színház még évszázadokon át hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét – méltatta a teátrumot Závogyán Magdolna.

Mongólia magyarországi nagykövetségének delegációja is részt vett a díszbemutatón. Baatarjav Sainnyambuu, Mongólia magyarországi nagykövete az előadás alkalmából még tavasszal készíttette el a színház számára a morin khuur nevű hangszert, ami a tradicionális mongol zenei hangzást biztosítja és ami elengedhetetlen része a Szőcs Artur által rendezett előadásnak. A nagykövet mellett a színház vendége volt még a mongol Országos Drámai Színház igazgatója, D. Tserensambuu úr, és a színház főrendezője, N. Naranbaatar úr.

Az ünneplés lezárásaként este a Szent István téren adtak koncertet a színház egykori és jelenlegi tagjai egy „születésnapi pezsgő party” keretében, melynek végén a város polgáraival együtt fújták el a színház tagjai a kétszáz gyertyát a születésnapi tortán. Az est nem jöhetett volna létre a Miskolci Színházbarátok Egyesülete és a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft nélkül. Az est szervezője és házigazdája Radnai Erika, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára volt.

A 200 éves évforduló alkalmából tartott születésnapi kavalkádon a Bükki kör tagjai szolgáltatták a finom harapnivalót (Il Baffo, A LEVES és Borsod Burger) és a „pezsegő” italokat (Gallay Kézműves Pince, Gonda Borászat, Sándor Zsolt Organikus Szőlőbirtok és Pincészet, Avasi Kvaterka, Kvaterka Shop).

Nagyszínház:

KISFALUDY KÁROLY: A TATÁROK MAGYARORSZÁGBAN – egy eredeti hazai költemény – Rendező: Szőcs Artur

KÁLMÁN IMRE – JENBACH BÉLA – LEO STEIN – GÁBOR ANDOR: A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ – operett – Rendező: Béres Attila

ARTHUR MILLER: A SZÁLEMIEK – színmű – Rendező: Rusznyák Gábor

BARTÓK BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA – opera – Rendező: Szabó Máté

RAY COONEY – JOHN CHAPMAN: KÖLCSÖNLAKÁS – bohózat – Rendező: Béres Attila

Kamaraszínház:

LÁZÁR ERVIN: BERZSIÁN ÉS DIDEKI – mese, játék – Rendező: Keszég László

MOLNÁR FERENC: AZ ÜVEGCIPŐ – vígjáték – Rendező: Keszég László

ANTON PAVLOVICS CSEHOV: IVANOV – színmű – Rendező: Szabó Máté

ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN: ANYEGIN – balett – Koreográfus: Kozma Attila

Játékszín:

HENRIK IBSEN: H-EDDA GABLER – színmű – Rendező: Rusznyák Gábor

GEORG BÜCHNER: LEONCE ÉS LÉNA – színmű zenével – Rendező: Szőcs Artur

A SZERELEM HATALMA (ABÉLARD ÉS HÉLOISE) – balett – Koreográfus: Kozma Attila

Fotók: Éder Vera, Gálos Mihály Samu