gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 24., péntek
    banner_bigBanner4

    Bakos-Kiss Gábor: „Tudatosan kettéválasztom a rendező és az előadóművész szerepét”

    2024. április 7., vasárnap 09:10

    Mihez kezd az opera, a színház és a tánc műfajaival egy színész, aki rendező is? Jelen lehet-e a színész színészként, miközben rendez? Bakos-Kiss Gáborral, a Győri Nemzeti Színház igazgatójával a szakmai kétlakiság kihívásairól beszélgettünk. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület interjúja.

    1981-ben született Nyíregyházán. Jogász végzettséget szerzett a Miskolci Egyetemen, majd 2009-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott. 2009–2011 között szabadúszó, 2011-től a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, 2014-től 2021 augusztusáig a Nemzeti Színház társulatának tagja. A 2020-21-es évadban a Karinthy Színház ügyvezető igazgatója, majd 2021-től a Győri Nemzeti Színház igazgatója. Vendégrendezőként dolgozott a Váci Dunakanyar Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban, a Déryné Programban.

    Bakos-Kiss Gábor / Fotó: Marcali Gábor

    – Személyes ambíciód vezérel, vagy inkább a megrendelők kérnek fel arra, hogy rendezőként és színészként is részt vegyél egy előadás sikerre vitelében?

    Legutóbb, ahogy többnyire ez lenni szokott az esetemben, a Budafoki Dohnányi Zenekar felkérésére rendeztem meg Pierre Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című levélregényét, és agitáltak arra is, hogy játsszam el a férfi főszerepet és mivel tudatosan szeretem kettéválasztani a két „szerepet”, ezért kizárólag rendezőként vettem részt a produkció létrehozásában.

    – Milyen lehetőségekkel és korlátokkal kellett szembenézned, amikor a darabot a a Müpában színpadra állítottad?

    A Müpában több előadásban is volt már módom részt venni, így a hely szellemisége már korábban is többször megihletett. Ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy a Müpa Hangversenyterme nem kifejezetten színházi tér, ezért azt Árva Nóra díszlet- és jelmeztervező segítségével színházivá kellett varázsolnunk. Azt gondolom így is sikerült a történetet érvényesen elmesélni annak ellenére, hogy a darab intimitása egy jellemzően kisebb térben tud még inkább megmutatkozni. Figyelembe kellett vennem a megrendelők által kért azon korlátokat is, hogy például meztelenséget ebben az alapjában véve mélyen erotikus drámában csak jelzés szintjén ábrázolhattuk, és nem élhettünk olyan tipikusan színházi eszközökkel sem, mint a füstgép használata, amelyek megszokottak egy színházi épületben. Azokat a képeket, hatásokat, amelyek a Müpa atmoszférájával nem férnek össze, ki kellett váltani valamivel, ami a lehető legjobban visszaadja azt az érzéki pezsgést, ami a művet alapjaiban átszövi. Türelemre és higgadtságra volt szükség ahhoz, hogy megugorjunk minden felmerülő akadályt és mindent az előadás sikerének rendeljünk alá.

    – Hogyan teremthető összhang akkor, amikor eltérő minőségekből kell egységet kovácsolni?

    Valóban a másik jelentősebb kihívást az jelentette, miként tudom a nagyobb előadóművészeti ágakat egységben tartani. Ebben a rendezésben egyszerre volt jelen a színház, a tánc, az opera, a komolyzene, ezekből próbáltunk egy új adaptációt színpadra álmodni, melynek során egy igazi összművészeti előadás jött létre. Tulajdonképpen mintha egy új opera született volna. Úgy érzem, sikerült elérni, hogy a levélregény és Mozart zenéje egyensúlyba kerüljön. A két szerző egységben tudott megszólalni, köszönhetően Turcsányi Ildikó munkásságának is, aki mind prózai, mind zenei értelemben véve csodálatos könyvet írt számunkra. A sikert pedig az is bizonyítja, hogy a közönség megelőlegezett bizalmának köszönhetően már januárban elfogyott az összes jegy, és a nyilvános főpróbánk is teltházas volt. Sőt a nyár folyamán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, illetve a Zempléni Fesztiválon is láthatja majd a közönség a darabot.

    – Jóllehet számos sikeres rendezésen túl vagy már, színészi szerepeid száma jóval meghaladja rendezéseid számát. Hogyan élted meg, hogy ezúttal (is) a nézőtéren ültél és nem játszhattál?

    Mindig maximalizmusra törekszem, igyekszem folyamatosan csiszolni a darabokon, bizonyos esetben színészként még tudok az adott előadáson finomhangolni, de rendezőként a bemutatóval általában lezárul az alkotás folyamata.

    – A rendezői minőségedből tehát kizárod a benned rejlő színészt? Vagy fordítva? Szerinted a rendező is előadóművész?

    A rendező szerintem alapvetően nem előadóművész. Van egy határ, amit a rendező nem léphet át, és azon túl a színész valósítja meg a történetet a színpadon. Sőt egy idő után meg kell tanulni elengedni a darabot. Egy rendező másképpen vehet aktívan részt a darab kísérésében. A Veszedelmes viszonyok bemutatója alatt például a fényvezérlő pultnál ültünk Árva Nórival és diktáltuk a jeleket a világosító kollégának.

    Bakos-Kiss Gábor következő nagy léptékű projektje Az öldöklés istenének színrevitele, amit Heltai Jenő: A tündérlaki lányok; az Evita című musical rendezése követ, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és Győri Nemzeti Színház közös produkciójaként.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram