Balázs Samut mindenki ismerheti a ma is gyakran vetített, és mára már
legendássá vált Liliomfi című filmből, Szilvay Tódor, a szigorú
professzor karakterének megformálójaként.
Balázs Samu özvegye, Majláth Mária színművésznő és fia, Balázs Ádám
rendező, majd diplomata az Országos Színháztörténeti Múzeumnak
ajándékozta a művész hagyatékát, amely a Bajor Gizi Színészmúzeum
állandó kiállításán volt látható, később raktárban őrizték. A
feldolgozott színháztörténeti emlékeket egy virtuális kiállításba
gyűjtötték össze 2016-ban. A múltidéző fényképek mellett
színháztörténeti jelentőségű levelek, – Rátkay Mártontól, Major Tamástól
– továbbá személyes tárgyak is segítik az elhunyt művész emlékének
felidézését.
A virtuális kiállítás itt érhető el.
Balázs Samu életéről és színházi pályafutásáról fia, Balázs Ádám írt
könyvet, Egy angol úr Erdélyből címen, mely 2018 végén jelent meg az
OSZMI gondozásában. A könyv bepillantást enged a két világháború közti
kolozsvári színjátszás történetébe, illetve az 1930-as évektől kezdődően
a budapesti Nemzeti Színház fénykorának művészetébe.
Részlet a kötetből:
“Balázs Samu különös jelensége a magyar színház- és filmtörténetnek. A színiakadémia elvégzése után Kolozsvárt és Nagyváradon drámai hősszerepekben mutatkozott be: sikerrel alakította Ádámot, Bánk bánt, Hamletet. A könyv forrásértékű dokumentumok segítségével mutatja be a kisebbségi magyar színjátszás méltatlanul feledésbe merült hőskorát.
A 20. század egyik legnagyobb formátumú jellemszínészének pályája Erdélyből a nemzet fővárosába vezet. A Nemzeti Színházban korszakos jelentőségű előadások részese – Pickering ezredes a Pygmalionban, Szerebrjakov professzor a Ványa bácsiban, Malvolio a Vízkeresztben.
Fanyar humora, kimért megjelenése, elsősorban intrikus figurák megformálásakor érvényesült. Távolságtartó eleganciája miatt „a legangolabb magyar színésznek” nevezték.
Balázs Samu nemcsak a színházban alkotott maradandót: Makk Károly klasszikus filmjeiből, a megunhatatlan Liliomfiból és az Oscar-díjra jelölt Macskajátékból is emlékezünk rá.
A Kossuth-díjas művészről fia, Balázs Ádám írt könyvet. A szerző újságíróként és diplomataként dolgozott, édesapja pályáját nagy tárgyismerettel, egzakt módszerekkel dolgozta fel. A féltve őrzött források közlésével kísért, érzékletesen megírt pályarajzot szórakoztató anekdoták fűszerezik, s átszövik a szerző személyes emlékei.”