Balázsovits Editet a Nők Lapja Nyár kérdezte. Lapszemle.
A teljes interjú a Nők Lapja Nyárban olvasható.
Nők Lapja Nyár 2023.06.26 – 54,55,56,58. oldal
Idén 50 éves a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musical, és a Víg-Presser-50 emlékkoncerten ez alkalomból elénekelte Eszter dalát. Presser Gábor úgy konferálta fel, hogy már édesanyja, Almási Éva hasában is ezt hallgattad:
“Azért ez így nem egészen pontos, mert a premier 1973-ban volt, én akkor még csak egy ígéret lehettem, “75-ös vagyok. De az tény, hogy a születésem környékén még javában énekelte ezt a dalt anyu. Lehet, hogy pont a szülés után adta le. De nem vagyok biztos ebben. (…) Az biztos, hogy egész kisgyerekkoromban a Képzelt riportot hallgattam, pizsamában járkáltam a lakásban, és még a fogkrémes tubusba is azt énekeltem, hogy ,,Madarak jönnek, madarak jönnek…”. (…) A beszédhangunk is egyre jobban hasonlít, különösen, ha hangosan mondok valamit. A Képzelt riport negyvenedik jubileumi előadásán csodálkoztam rá erre, 2013-ban. (…) Hangos siker volt, azt hittem, most aztán beindul a szekér, de azért nem ment az olyan egyszerűen. Végül 2001-ben felmondtam a Vígben, de Marton tanár úr és Enikő még sokáig fogták a kezemet. Hat éven keresztül időnként visszahívtak egy-egy szerepre. Aztán szültem, és azt hittem, ezzel vége is a karrieremnek, de apu elhívott a Játékszínbe, amit akkor ő igazgatott. Hat év szárnyalás következett. Remek szerepeket kaptam, például a Mezítláb a parkban és a Bubus című előadásokban. Rengeteget tanultam ott… Visszatérve a Képzelt riport 40-re, amikor Enikő felhívott, azonnal igent mondtam. Persze még nem tudtam, mit fogok játszani, de a castingon Eszter dalát énekeltem, és ki is választottak. Anyuval együtt alakíthattam Esztert, és ez volt a legnagyobb ajándék az élettől, amit valaha kaptam.”
Azt is hozzátette: “Én a lelkem mélyéig meg voltam hatva, hogy anyukámmal együtt állhatok a színpadon. Együtt jár jártunk próbákra, együtt öltöztünk, hirtelen felnőttem hozzá. Életem legvarázslatosabb pillanatai voltak. Mert a színház időnként varázslat, olyankor az ember azt gondolja, milyen kivételezett, hogy neki ez meg adatik. Máskor meg, ha valami nem úgy sikerül, a színház hirtelen a gyűlölet tárgya lesz. ,,Miért nem választottam valami más, értelmesebb foglalkozást, miért kell nekem ezzel nyűglődnöm?!” Pont tegnapelőtt is ezt gondoltam. De azán átdöccenek a kátyún, és megint hajszolom a varázst. Mert ha jó vagy valamiben, és rajong érted a közönség, az olyan, mint a drog. Újra és újra át akarod élni a pillanatot. Ez hajt előre ezen a borzasztóan nehéz pályán.”
Arról szólva, hogy két színészóriás árnyékából kellett kibújnia, kifejtette: “Valóban nagy küzdelem volt, mert egész életemben anyuval hasonlítottak össze. Időnként igazán gonosz dolgokat mondtak. Hogy persze, azért vettek fel a főiskolára, mert az Almási Éva meg a Balázsovits Lajos lánya vagyok, meg azért kaptam meg ezt vagy azt a szerepet. Pedig ez nem igaz, a főiskolán az osztálytársaim teljes mértékben elfogadtak, és Alföldi Róbert sem azért osztotta rám a Kabaré főszerepét, mert színészlegendák lánya vagyok, hanem azért, mert meg tudtam csinálni. Utólag is úgy gondolom, igazságtalanok voltak a kritikák. Egyébként is mindig érzek a szakmában magammal kapcsolatban egy falat, egy láthatatlan üvegfalat, aminek neki kell feszülnöm, hogy áttörjem. Néha engedik, de aztán megint bezáródik előttem. Erről a szüleim persze nem tehetnek, ők a legnagyobb drukkereim. Mindig támogatón állnak mellettem, nagyon szeretnek. De az emberek ilyenek. Ha nem ismerték volna a szüleimet, akkor nem lett volna rólam egy előre kialakított véleményük, és akkor talán bennem se lett volna ez az őrült bizonyítási vágy, meg persze a görcsök. (…) Ahhoz, hogy jó színésznő légy, meg kell találnod a saját hangodat. Talán nem véletlen, hogy mostanra váltam csak azzá a színésznővé, aki már tizenöt évvel ezelőtt is lehettem volna, ha máshova születek. Nagyon lassan jöttem csak rá ebben az óriási káoszban, ki is vagyok én. Dehát ez nem lehetett másképp.”
Balázsovits Edit arról is beszélt, hogy most jól érzi magát a Vígszínházban: “Ezek ajándék évek, mióta 2018-ban Enikő visszahívott a társulatba.”
A teljes interjú a Nők Lapja Nyárban olvasható.
Nők Lapja Nyár 2023.06.26 – 54,55,56,58. oldal