Dívát játszik a Centrál Színház új bemutatójában, pedig a privát életben a dívaszerep nem is állhatna távolabb Balla Esztertől. A háromgyerekes színésznő sokáig félt attól, hogy a családjával töltött idő a karrierje rovására megy, de sosem volt igazi B-terve, ugyanis imádja a munkáját. Az NLC kérdezte.
Arról szólva, hogy első önálló, zenés estjére készül a Swing à la Django zenekar kíséretében, Balla Eszter elmondta: „Pont azért izgalmas, mert muszáj meglennie. (…) Már legalább 15 éve álmodozom arról, hogy milyen jó lenne csinálni egyet.”
Eközben a Centrál Színházban is fellép, új előadásáról, a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc darabról így mesélt: „Puskás Tamás rendezőt is az foglalkoztatta leginkább, hogy mi az a titok, amitől ez a darab örökérvényű lesz. De valami miatt egyszerűen mégis működik! Bárhol, bármikor. Nem kell ráerőszakolni modern díszletet, jelmezeket, színjátszást, egyszerűen csak el kell játszani, ahogy megírták. Néha ennyi is elég, és az emberek szeretik! (…) Nagyon szeretem a Centrál Színházban az alkotók jó ízlését, sosem lépnek át egy határt, itt nem láthatsz üres ripacskodást. Ha van is túlzás a játékban, mindig hiteles keretek között tartjuk a jeleneteket. Nagyon örültem ennek a feladatnak, jó érzés volt, hogy egy ilyen szerep rám talált.”
A darab több szereplőjének világát a színház teszi ki, szinte mindenről a színház jut eszükbe. Arról szólva, hogy háromgyerekes édesanyaként ő hogy van ezzel, elárulta: „Régen tényleg a színház volt a mindenünk, sokan éjjel-nappal bent voltak, készültek sorra a műhelymunkák. Kaposváron ebbe egy kicsit bele tudtam kóstolni húsz évvel ezelőtt. Manapság ez már nem így van, és ennek nyilván ahhoz is köze van, hogy egyre kevesebben tudnak megélni kizárólag színházból. Sokan sokfelé mennek, és ma már a színésznők is egyre többször vállalnak gyereket. Kezdünk egyfajta normalitásban élni, nem veszi el teljesen az eszünket a színház. Egyre kevesebb olyan színésznőt ismerek, akinek nincs családja, és az egész életét feláldozza a színház oltárán. A civil élet sokkal fontosabbá vált, áthelyeződtek a hangsúlyok. (…) Amikor születtek a gyerekek, természetes volt, hogy én egy kicsit visszavonultam, akkoriban a férjem munkája élvezett prioritást. Ez persze nyomot hagyott a pályámon. Cserébe viszont most én is sokat dolgozom, többet játszom, a férjem pedig támogat ebben.”
Balla Eszter azt is elmondta, sokszor érezte azt, hogy el kellene kezdenem valami mással foglalkozni, mert már nincs visszaút és tartott attól, hogy elfelejtik, de ahogy fogalmaz: az ember néha divatba jön.
„Hirtelen újra elkezdett csörögni a telefonom. Elkezdtek megtalálni a jó munkák. (…) Most épp jó szerepeket kapok, de van miért izgulni. A szakmánkban a színésznőknél pont így 40 és 50 között szoktak elapadni a szerepek, sokakat szoktak ebben az életszakaszában elfelejteni. (…) Egyelőre még nem érzem ennek a hatását, de ki tudja, mit hoz a jövő? Ha az ember rendben van önmagával, akkor csak egy jót röhög az idő múlásán, aztán megy tovább és csinálja a dolgát” – tette hozzá.
A Játék a kastélyban a Centrál Színház műsorán látható.