Egy éve vette át a Szigligeti Színház irányítását Barabás Botond, vezetése alatt a teátrum a koronavírus-járvány miatti intézkedések és a művelődési ház nyújtotta lehetőségek ellenére is közel nyolcezer bérletet értékesített, ami országos viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A Szóljon.hu kérdezte.

„A tavalyi nézőszámunk országos viszonylatban is az egyik legmagasabb volt. A nagyobb budapesti, illetve vidéki nemzeti színházak 2800 és 3300 darab között árusítottak bérletet. Akihez mérjük magunkat, a nagyjából méretben egyforma, nyolcezer bérletes kaposvári Csiky Gergely Színházhoz képest mi 7940 bérletet adtunk el, miközben a kaposváriak a saját székházukban játszottak, tehát nem kellett alkalmazkodniuk egy másik intézmény műsorrendjéhez. A Szigligeti Színház a maximumon tizenháromezer bérlettel működik. Bízom benne, hogyha tavaly a koronavírus-járvány alatt egy idegen helyszínen közel nyolcezres darabszámot produkáltunk, akkor a megújult színházépületben, járvány nélkül, elérhetjük akár a tízezret is. Akkor én már nagyon boldog leszek. Remélem, a nézők visszajönnek, és ebben a három hétben megváltják új bérleteiket. A maradék értékesítésének formáiról a későbbiekben döntünk majd. A lényeg az, hogy nagyon bizakodóak vagyunk, hogy a megújult, csodás színházépület behozza és visszahozza a nézőket a házba” – mesélte Barabás Botond.

Az új színházépület nemcsak küllemében, de technikájában is megújult. Arról szólva, mit jelent ez majd a mindennapi munkában, kifejtette: „Technikai szempontból a leglátványosabb, és a munka megkönnyítését leginkább a beépített forgószínpad szolgálja majd. Ha korábban olyan előadást tervezett a rendező, melyben forgószínpad szerepelt, két órán keresztül építették át a díszítőkollégák a díszletet, hogy foroghasson. Ráadásul a leszerelési folyamat is ennyi ideig tartott. Úgy gondolom, amikor egy olyan előadás készül majd, melyben forgószínpadot használunk, legalább három órával csökken az előadás színpadra állítási ideje. De épült hidraulika segítségével működtetett zenekari árok, és a színpadon is lesznek olyan süllyesztők, melyek az előadás látványosságához és sikerességéhez még hozzátehetnek. Ezek mind segítik a munkánkat. Emellett minden csövet, vezetéket kicseréltek, a szellőzés is megújult, a falakból bekerült a nézőszékek alá. A lelkem sírt, amikor azt láttam, hogy több tonna sittet visznek ki a nézőtérről, de megvan az eredménye, mert minden szék alá bekerült egy szellőző, úgyhogy bízom benne, ez a nézők komfortérzetét is növeli majd.”

Barabás Botond azt is elmondta, hosszú távú céljuk a nemzeti színházzá válás: „Ennek vannak lépcsőfokai, melyeken sorban kell haladnunk. Az a feladtunk, hogy minél szélesebb kört megérintsünk, minél izgalmasabb programmal várjuk a nézőket. Az év előttünk álló szakasza decemberig gazdasági szempontból nem sok csodát ígér, viszont felkészültünk a legrosszabbra is. Az évad összeállításában is az volt a fontos, hogy próbáljunk ki minél több műfajt, izgalmas rendezőkkel, a lehető legattraktívabb szereposztásokkal. Igazából hiszem azt, hogy bár a színház szerepe a szórakoztatás, de azt is, hogy nevelnie kell, és kérdéseket kell feltennie. Hiszem, hogy el kell gondolkodtatnia. Ezen gondoltatok mentén készült az új évadterv: szórakoztatunk, miközben gondolkodtatunk is.”

Arról is faggatták, hogy a társulat szempontjából lesz-e változás, hiszen korábban azt mondta, fontosnak tartja a fiatalítást: „Nekem inkább az a fontos, hogy egyben maradjon a jelenlegi csapat. Nem hiszek abban, hogy ha megkopik egy cipő, akkor azt dobjuk ki, és vegyünk egy másikat, hanem próbáljuk megjavítani. A társulat ugyanaz maradt. A fiatalításra azért van szükség, mert telik az idő. Úgy gondolom, ha kapunk egy új energiát az ideérkező fiatal generációtól és rendezőktől, akkor abból csodák születhetnek. Vagyis igen, a fiatalítás elengedhetetlen, lesz idén is. Két új társulati taggal bővülünk, Polgár Kristóffal, aki szolnoki születésű, illetve Cseke Lilla Csengével. Marad még nálunk Pertics Villő is, illetve Hajdú Tamás érkezik Csákvári Krisztián és Bíró Panni mellé, tehát hat fiatallal dolgozunk majd.”

„Tavaly tizenkét új rendezővel dolgoztunk, idén a hat bemutatónk esetében persze lesznek visszatérőink, mint Csiszár Imre és Szurdi Miklós, de nagyrészt új rendezői csapatok érkeznek. Fontos volt számomra, hogy kimagasló szakmai munkát végző és emberileg is kiváló stábok jöjjenek, hiszen méltóvá kell válnunk a beszélgetés elején említett hosszú távú célhoz, a nemzeti színházi ranghoz” – számolt be az igazgató.