A jelenlegi főigazgató, Barnák László maradhat a Szegedi Nemzeti Színház vezetője, hiszen a társulat és a szakmai bizottság is őt támogatta, így mást nem is nevezhetnek ki a helyére. Véleménye szerint az elmúlt, válságokkal terhelt periódus ellenére elért eredmények azt mutatják, jó gazdája tud lenni a szegedi színháznak. Egy válságmenedzselésben járatlan, külső pályázó ellenben könnyen elbukhat, főként olyan időszakban, amikor bizonytalanná vált a kultúra finanszírozása. Erről a Fidelio oldalán nyilatkozott Török Ákosnak.

A kérdésre, mi visz rá valakit, hogy éppen most vezessen egy színházat, amikor annyi minden nehezíti a kultúracsinálást, Barnák László elmondta:

„Alapvetően más a helyzete annak, aki benne van, főleg úgy, hogy a színházat három alkalommal is be kellett zárni négy év alatt, és közben történt az összevonásunk is a Szabadtérivel, majd egy normálisnak nevezhető évad után 2022 nyarától elindult az energiaválság, most pedig a színházigazgatói pályázat kellős közepén vagyunk a gyakorlatilag bezárt színházzal (a szegedi teátrum a téli hónapokban zárva tartott, március elején nyitottak újra – a szerk.). Ezekhez jött még a közalkalmazotti státusz megszűnése, a hat százalékos juttatások utáni húsz százalékos béremelés, ami egyébként már el is tűnt az infláció miatt, és hogy a színházi szakemberek egy része a pandémia alatt elhagyta a szakmát, vagyis az eddigi munkám voltaképpen egy ötéves válságmenedzselés. Amikor kiírták a pályázatot, elgondolkodtam, mennyire szeretnék beleállni ebbe a következő öt évben, majd arra jutottam, ha egy ilyen időszakban sikerült megőrizni a színház nézői bázisát, a műfaji sokszínűségünket és gazdasági stabilitásunkat, akkor ez mégis csak azt igazolja, hogy jó irányba indultunk el” – fejtette ki a direktor.

Annak kapcsán, hogy érik mostanában kritikák azzal kapcsolatban, hogy bizonyos műfajokat gazdasági okokból nem szeretne játszani a Szabadtérin, úgy nyilatkozott: „(…) Én is megvizsgálom ezeket a kérdéseket, csak én tudok is rájuk válaszolni, mert látom a számokat. Amúgy ezeket a számokat a pályázatomban is megmutattam, így aki elolvassa, szintén tudhatja, milyen összefüggés van a finanszírozás és a művészeti program megvalósítása között: mekkorát lehet álmodni, és mi a realitás.”

Török Ákos arról is faggatta, hogy a két korábbi vezetővel való közös munka nehézségei is szerepet játszottak-e a döntésében, hogy az új pályázatában egy ötfős művészeti tanács szerepel, az igazgató elmondta:

„Valóban az elmúlt négy és fél év, illetve a miskolci vagy éppen a szombathelyi példák is azt mutatták számomra, nem biztos, hogy a mostani a legjobb működési irány. Úgy gondoltam, a többféle látásmód segíthet abban, hogy ne egy irányú gondolkodás érvényesüljön a színházcsinálásban. Akiket a pályázatomban megjelöltem, közülük Koltai M. Gábor és Fábián Péter már dolgozott nálunk, így megismerték egymást a társulattal, Tárnoki Márkkal együtt kreatívok, nyitottak, társulatépítésben és társulatfejlesztésben gondolkodnak. Mivel mindhárman tanítanak, így ráadásul pedagógiai érzékük is van. Azt pedig ne feledjük el, hogy a Szegedi Nemzeti Színház játszik ugyan nagy zenés műfajokat is, és teret ad a Szegedi Kortárs Balettnek, illetve a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjeinek is, de azért elsősorban prózai színház. Ezért is vannak többségben a művészeti tanácsban a prózai színházi rendezők. De persze ott van Dobszai Péter is, aki Fábián Péterhez és Tárnoki Márkhoz hasonlóan szintén fiatalember. Azt érzem ugyanis, hogy egy olyan időszakhoz, amikor ennyi minden változik, fiatalemberek lendületére és energiájára van szükség. Olyan fiatalokéra, akiknek a komoly szándék mellett már eredményeik is vannak.”