Alan Jay Lerner és Frederick Loewe My Fair Lady című világhírű musicaljének bemutatójával indítja a nagyszínházi évadot a Szegedi Nemzeti Színház.

Az ordenáré beszédű, szutykos virágáruslány és a különc nyelvészprofesszor világhírű történetét Barnák László állítja színpadra. Az október 11-i bemutató előtt szerdán délután zenés közönségtalálkozót rendeztek a Reök-palotában, ahol az előadás kulisszatitkairól beszéltek az alkotók.

Az egyik legismertebb musical története szerint Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt amatőr nyelvész kollégájával, Pickering ezredessel, hogy fél év alatt választékos nyelven beszélő, kifogástalan úri hölgyet varázsol az ordenáré beszédű, szutykos virágáruslányból.

A Broadway-premier óriási sikere nyomán a My Fair Lady sorra meghódította a világ színházait. 

A G.B. Shaw Pygmalion című drámájából készült musical azonban igazi klasszikussá a George Cukor rendezte 1964-es, nyolc Oscar-díjas filmjével vált Audrey Hepburn és Rex Harrison főszereplésével.

A készülő szegedi előadásban Eliza Doolittle figuráját kettős szereposztásban Ács Petra, valamint a társulathoz az évad elején szerződött Fekete Patricia alakítja:

– Úgy próbáltam megközelíteni a nyelvi problémákat, hogy  visszafejtettem a szövegkönyvből, milyen hibákat – rossz magánhangzókat, dupla mássalhangzókat – szeretne a professzor kijavítani Eliza beszédében, így láttam neki a hangok formálásának. Nem szerettem volna olyan beszédhibákat, dialektusokat  kitalálni, amik beazonosíthatók. Két hét után jutottam el oda, hogy sikerült szabályokat  lefektetem – mondta el Ács Petra, a darabot jellemző különleges nyelvi anyagról.

Barnák Lászlónak ez már a második musicalrendezése. A tavalyi évadban állította színpadra nagy sikerrel a világhírű tejesember, Tevje történetét, a Hegedűs a háztetőn című musicalt, aminek Borovics Tamás volt a főszereplője.

A rendező, a mostani darabválasztásról elmondta, minden esetben fontos szempont, kire, kikre választhat darabot egy rendező.

Az előző musicalben Borovics Tamás egy családszerető figurát alakított, most pedig egy egészen más karaktert, egy házsártos, összeférhetetlen professzort kell életre keltenie, ami a rendező kíváncsiságát is felkeltette.

– A társulat összetétele, hogy kire, milyen figurát lehet osztani, mindig nagyon inspiráló, de az is igaz, hogy beleszerettem a zenés darabok világába. Korábban csak prózai darabokat állítottam színpadra, ehhez jött most a muzsika, ami új szempontokat hozott az életben – vallotta be Barnák László, majd hozzátette, nagyon motiválta az a fajta fejlődéstörténet is, amiről a darab szól.

– Kicsit magamra is ismertem Higgins professzorban, én sem vagyok mindig az a nyitott, kedves figura, ezért is érzek magamban egyfajta azonosságot a professzorral, ami rendezői szempontból nagyon fontos – vallotta be Barnák, aki szerint a darab azon kívül, hogy nagyon jó a zenei világa, szórakoztató, humoros történet, döntően arról a XXI. századi mentalitásról szól, amikor megpróbáljuk a másikat, aki mellénk kerül, valahogy magunkhoz igazítani. Olyanná tenni, ami számunkra ideális anélkül, közben mi meg sem próbálunk hozzáidomulni.

– Higgins professzor egy tüskés, nehezen összeférhető, de művelt és kulturált ember, akinek úgy igyekszem megmutatni a  szeretetreméltóságát, hogy közbe nekem is kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a szövegét mondom. Küzdök azzal, hogy elfogadtassam magamat magammal, de fogalmam sincs, mit is lehet szeretni bennem. Fontosak számomra az érzelmek, de azokat most ki kell törölnöm magamból, egy hideg, számító, makacs és kőkeményt embert kell megformálnom, öt perc marad a darab végén, ami közel áll hozzám – mondta Borovics Tamás.

Ács Petra váltótársa Eliza szerepében Fekete Patricia, aki szintén arról beszélt, hogy színészi eszköztárának folyamatos igazítására van szükség, ahogyan halad előre a történet és alakul át a szutykos virágáruslányból az úri társaságba is helyt álló díváig.

– Színésznőként számomra mindig egyszerűbb olyan figurát játszani, ami nem hasonlít a való életemhez. Ezért nekem könnyebb volt a darab elején megjelenő Lizát próbálni, a prosztóbb, durvább figurát, akinek az úrinőség nem kényelmes, miközben folyamatosan potméterezni kell a figurát, ahogyan halad előre az előadás, amikor már vagy egy spektrum, amire rálát az ember, mindig igazítani kell, mert van, ami már egy kicsit sok, a másik meg egy kicsit még kevés.

A rendező azt is elárulta, hogy az eredeti történet a Pygmalionban más véget ér, mint a musicalben, ott némileg nyitva marad a kérdés, milyen az, ha valaki olyan erős hatással van ránk az életben, hogy kezdünk hozzáhasonulni és kialakul egy függőség, megpróbálunk-e kiszakadni ebből az erős függőségi viszonyból és ha igen, képesek vagyunk-e változtatni magunkon?

– A mi előadásunk elsősorban nem azt szeretné megmutatni ebből a történetből, amit a világhírű film, mi egy musical miliőben azt a fajta függőségi rendszert keressünk, ami az alapja ennek egész fejlődéstörténetnek – mondta Barnák László.

A rendező kiemelte, a szegedi My Fair Lady a tervek szerint friss, szenvedélyes hangnemben meséli majd újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás készül, hagyományos zenei alapokon és káprázatos látványvilággal, Papp Janó jelmezeivel és Turi Erzsébet díszleteivel.

Az előadás alapja Ungvári Tamás fordítása, amit a színház dramaturgja, Varsányi Anna porolt le az előadáshoz.

A készülő előadásban a társulat új tagjai közül Fekete Patricia mellett Polák Ferenc és László Gáspár is bemutatkozik.