Október 27. és 29 között rövidített formában, kisebb programmal rendezték meg a cannes-i fesztivált. A filmes egyetemek legjobb rövidfilmjeit felvonultató szekcióba a METU-n készült Agapét is meghívták. Beleznai Márk rendezt a magyar.film.hu kérdezte.
A teljes interjú itt érhető el.
A kérdésre, milyen álmokkal, elvárásokkal ment ki Cannes-ba, elmondta: “Már hónapokkal ezelőtt tudtam, hogy bekerültem a fesztiválra. Sokáig ültem ezen az információn, nem tudtam, hogy egyáltalán megtartják-e az idei Cannes-t. Amikor aztán bejelentették, hogy ősszel lesz egy kisebb fesztivál, azon izgultam, hogy vajon azt is lefújják-e, mint a tavaszit. Nagy elvárásaim nem voltak, már attól boldog voltam, hogy egyáltalán megtartják a fesztivált. Nem úgy mentem oda, hogy díjakat kell nyernem, és a többiekkel beszélgetve kiderült, hogy ők is ugyanezt gondolták, már annak iszonyúan örültek, hogy megrendezték a fesztivált és ott lehetnek. A díjátadón azért mocorogtam a székemben és izgultam, hátha a mi filmünk is elhangzik a győztesek között. Ott elkapott az érzés, hogy hátha mi is nyerünk, de a legnagyobb elvárásom teljesült azzal, hogy kimehettünk és találkozhattunk a többi film készítőivel.”
Az Agapé premierjéről szólva kifejtette: “A hangulat alapvetően olyan volt, hogy mindenki dicsérte a másik filmjét. Én is kaptam sok dicséretet, és azt éreztem, hogy őszintén úgy is gondolják. Általában a színészvezetést emelték ki, hogy nagyon természetesen játszanak a színészek. Végignézve a rövidfilmeket, sok hasonlóságot fedeztem fel a világ fiatal filmkészítőinek hozzáállásában. Egy-két kivételtől eltekintve visszafogott történetmesélés és személyes hangvétel jellemző a munkáikra. Emiatt is történhetett az, hogy könnyedén rá tudtunk kapcsolódni egymás filmjeire.”
Az egyik fotón az látszódik, hogy freeSZFE maszkban áll a stab tagjaival a cannes-i fesztiválpalota előtt. Ennek kapcsán elárulta, érkeztek-e reakciók a maszkra: “A rendezők között voltak ketten-hárman, akik felismerték, és mondták, hogy hallottak róla vagy hogy az egyetemükön is ki van rakva egy támogató felhívás a falra. Meglepődtem, és nagyon örültem annak, ha valaki felismerte. Általában a régiónkból származó, kelet-európai emberek voltak vele tisztában. Sokan mások pedig megkérdezték, hogy mi ez, és akkor mi elmondtuk.”
Beleznay Márk azt is hozzátette: “Ez egy teljesen szürreális év, és állati elégedett vagyok, hogy sikerült megszerveznünk és kijutnunk.”