Józsa BettinaKováts AdélGyabronka JózsefTrafóSzinetár Miklós
  • facebook
  • instagram
  • 2021. november 29., hétfő
    banner_bigBanner4

    Bemutatták a 90 éves Andrásfalvy Bertalan exkluzív, 70 éves mesegyűjtését

    2021. november 18., csütörtök 08:48

    A legendás néprajztudós, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány kultuszminisztere, Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapján jelent meg eddig kiadatlan meséinek gyűjteménye, Mátyás és a török basa címmel. Az 50-es években gyűjtött és most közreadott dél-dunántúli mesék először jelennek meg a nyilvánosság előtt.

    A Magyar Versmondók Egyesülete hosszas, kétéves előkészítő munka eredményeként jelentette meg a Versmondók Könyvtára sorozat legújabb kiadványaként a nyomtatott kötetet és a hozzá tartozó virtuális hangoskönyvet. A gyűjtemény megjelenésének kuriózumát az adja, hogy a kötetben található mesék – más, hasonló meseszövegek kiadásától eltérően – nem közgyűjteményekből kerültek elő, hanem magának a gyűjtőnek a saját archívumából, a hangfelvételek a közelmúltig Andrásfalvy Bertalan birtokában voltak, a sok száz oldalt kitevő jegyzeteket is most először rendszerezték a szakemberek. Ha ez most nem történt volna meg, nyom nélkül eltűnhettek volna el a magyar paraszti kultúra itt felbukkanó jellegzetes kordokumentumai, az élőszóban elmondott népmesék.

    Az illusztris kiadványt a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával kiadó Magyar Versmondók Egyesülete a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatta be.

    A Széchenyi-díjas tudós a sajtótájékoztatón a járványhelyzet miatt online, videó beszélgetés formájában volt jelen. Andrásfalvy Bertalant Lutter Imre, a kötet gondozója, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke kérdezte arról, hogy milyen szembesülni a hetven évvel ezelőtt rögzített vagy lejegyzetelt mesékkel. A professzor elmondta: „Nagy öröm számomra, hogy – több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után – az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhetnek. Meseszövegeim kötetté rendezése már régi adósságom, de mivel sohasem szakosodtam mesekutatásra, így az évek során ezen gyűjtéseim nem kerülhettek közlésre. Nagyon boldog vagyok, hogy e kötet ennyi évtized után most megjelenhet.”

    Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, egyetemi tanár 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter volt. Néprajzkutatóként az egész Kárpát-medencét bejárta, számos maradandó monográfiával gazdagítva a néprajztudomány ismereteit. Alapvetően nem a mesék gyűjtése miatt járta a falvakat, hanem a magyar néptánc jellegzetességeit próbálta feltárni, de közben megtalálták a mesék, s elkezdte rögzíteni, jegyzetelni őket. A most megjelent kötet az 1950 és 1963 között gyűjtött, a meglévő, Dél-Dunántúli mesegyűjtéseket gazdagítja. A közreadott 45 mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik. A mesék többsége Tolna megyében került rögzítésre, de vannak olyanok is, melyek más tájegységekről (pl. Perkáta, Tiszasziget) származnak. A mesék pedig valóban nem lehetnének ma újra a kultúrkincs részei, ha a Versmondók Egyesülete, Tóth Gábor és a szakemberek nem karolták volna fel és dolgoztak volna rajta vállt vállnak vetve, hónapokon át, hogy a könyv megszülessen.

    Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a 21. században a legnagyobb szükség az élő kultúrára van, amelyet mindnyájan meg tudunk érteni és meg tudunk élni. Az államtitkár szerint fontos, hogy a nemzeti kultúránk határozzon meg bennünket, az a kultúra, amely a gyökereinket hordozza magában, s amely nem bóvli, ám annál szórakoztatóbb és családcentrikusabb. Ahogyan a mesegyűjteményben szereplő népmesék is családi, falusi kisközösségekben születtek újra minden mesemondás alkalmával, éppúgy képes ma elvarázsolni kicsiket és nagyokat a népmese. Külön kiemelte Lutter Imre és a Magyar Versmondók Egyesületének tevékenységét a hazai 14 NépmesePont létrehozásában, erősítésében, a vers- és mesemondás népszerűsítésében, a hagyományok hétköznapi helyének megteremtésében. Egyúttal felhívta a figyelmet arra a sokszínűségre is, amit az egyes mesék tájnyelve, szóhasználata, fogalmazásmódja és témája kapcsán a kötet és a hozzá tartozó hangoskönyv felmutat.

    Lutter Imre, a kötet menedzsere és gondozója a kiadvány elsődleges értékének azt tartja, hogy a múlt egy jelentős szeletét, a mai identitásunkat közvetlenül is meghatározó paraszti kultúra részét képező mondott meséket sikerült megőrizni és visszaadni az országnak. Úgy fogalmazott: a kötet a néprajztudomány és a hazai folklorisztika hiánypótló darabja, mely teljes egészében mutatja be a magyar népmesék változatos világát. A könyv különlegessége, hogy a mesegyűjteményben szereplő illusztrációk gyermekalkotások, amelyek a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület keretében készültek, alkotó gyermekeik a társadalom perifériájáról, szociális problémákkal küszködő családokból kerültek ki, súlyos családi drámákkal, konfliktusokkal. Hozzátette: régen a falusi, tanyasi paraszt kultúrában egymásnak mondták a mesét a felnőtt emberek. Tudták, amit a gyermek érzelmileg is örökölt édesanyjától, nagyanyjától: a mese összeköt, a mese gazdagít, elrepít a valóságból. Ugyanakkor megismerteti velünk a körülöttünk lévő világot, hiszen abból táplálkozik, abból építkezik. A gyökerei, a motívumai a bennünket körülvevő környezet és közösség jellegéből fakadnak. A szájról szájra terjedő mesék útján számtalan új meseszál, és azzal együtt új emberi történetszál kapcsolódott, s ha valaki nemcsak olvassa, de mondja is a meséket, önmagát is beleörökítheti, újabb nemzedékeknek adva újabb kincseket.

    Tóth Gábor, a kötet szerkesztője az exkluzív kiadvány folklorisztikai jelentőségét emelte ki, hiszen forráskötetként az volt elsődleges cél, hogy a szövegeket a lehető leghitelesebben adhassák vissza, és minél kevésbé teremtsenek olyan környezetet, ami a meseszövegeket a gyűjtéstől eltérő nyelvi kontextusba helyezné. Az 1800-as évek végén született népmesemondók hiteles meseszövegei állnak az olvasók és hallgatók rendelkezésére. Tehát nem hagyományos értelemben vett mesekönyvről van szó, hanem Andrásfalvy Bertalan előtanulmányával, életrajzi adatokkal, környezeti bemutatóval, mesekatalógussal, tudománytörténeti összefoglalóval, képmelléklettel, illusztrációkkal, idegenszavak jegyzékével és virtuális hangoskönyvvel ellátott, hiánypótló népmesegyűjtésről. Andrásfalvy Bertalan gyűjtései nagy kincsek a mai világban – fogalmazott, ugyanis a néprajztudós az 1870-es években született mesemondókkal is készített felvételeket akkor, amikor ebben senki nem támogatta. Ezek a felvételek az ő munkája nélkül mára feledésbe merültek volna.

    Lutter Imre a sajtótájékoztatón bemutatta a kötethez tartozó hangoskönyvet is, amelyen egyaránt hallgathatunk autentikus, és friss felvételeket is. Ezekből részleteket is bejátszottak, egykori fotókat és a mai illusztrációkat is megmutatva. A meséket Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja fűzte össze megzenésített versekkel, mesékkel.

    A kiadvány a Magyar Versmondók Egyesülete Versmondók Könyvtára sorozat részeként, egyúttal a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. Kincsestár sorozatában jelent meg, 4000 példányban. A könyv hamarosan megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban, s már most elérhető az Írók Boltjában és a vers.hu oldal webáruházában. A hangoskönyvet az érdeklődők a vers.hu/matyasesatorokbasa oldalon, regisztráció után el tudják érni és meg tudják hallgatni.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka