Bérczes Lászlót, a Jászai Mari- és Hevesi Sándor-díjas rendezőt, dramaturgot, tanárt, szerkesztőt Kaposvárról és az általa a budapesti Nemzeti Színházban rendezendő Törőcsik Mari-emlékestről is kérdezte a Sonline.hu.

A teljes beszélgetés ITT érhető el.

Néhány éve egy interjúban azt. mondta: „Én amolyan kóválygó-tekergő-kérdező-kereső ember vagyok.” A kérdésre, most miként aposztrofálná magát, úgy fogalmazott: „Az életkorom változott, a helyzetem, a magatartásom nem. Ugyanaz a kóválygó-tekergő-kérdező-kereső ember vagyok, mint mindig is voltam. Az ember nem változik. Katolikusnak születtem, ehhez nincs közöm, de a végtelen, kiismerhetetlen világ újra és újra tudatja velem, hogy porszem vagyok, és hogy van valami-valaki, aki-ami több mint én. Szavam nincs rá…”

A kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője volt egy időben. Arró lszólva nem hiányzik-e neki Kaposvár, úgy nyilatkozott: „Boldogság, hogy ott lehettem; nyugodtan mondhatom, hiányzik Kaposvár. Egyes emberek különösképpen hiányoznak. Példaképem, Szalai Jóska, segítő haverom, Kisspis­ti, barátom, Kalmártomi… és sokan. De hát minden hiányzik az ember életéből, ami nincs már. Visszahozni nem lehet.”

Bérczes Lászlót arról is faggatták, mi adja a legnagyobb örömet számára az Ördögkatlan Fesztivál kapcsán: „Csakis mások öröme. Ez egyúttal az Ördögkatlan ellentmondása számomra a kezdetek óta. Egyetlen programot sem tudok végignézni, -hallgatni.”

A rendező elárulta, a Törőcsik-emlékest mottója a következő lesz „Hiányzik belőlünk a nagyvonalúság. A felülemelkedés képessége. Boldogító érzés, amikor ezzel mégiscsak találkozik az ember.”

„Azt remélem, legalább ezen az esten felül tudunk majd emelkedni kicsinyes acsarkodásainkon, a művészethez, a színházhoz képest lényegtelen, politika által meghatározott mindennapjainkon” – fejtette ki Bérczes.

Beszélgetőkönyveiről szólva azt nyilatkozta: „Nem lesz következő (…) Újabb könyvemben magammal fogok elbeszélgetni, ha megjelenik, ha nem…”

A teljes beszélgetés ITT érhető el.