200 éves a Miskolci Nemzeti Színház, erről pedig méltó módon emlékeznek meg a következő hónapokban. Béres Attila igazgató a Reggeliben elmondta, hogy a miskolciak mennyire sajátjuknak érzik a színházat, annak idején is saját akaratukból építették meg az első, magyar nyelven játszó kőszínházat.
Az Átrium bezárása kapcsán a rendező megjegyezte: sokszor fenyegeti ma a színházakat az ellehetetlenülés. A színház nem egy rövid távú befektetés, a kulturális nevelés, amit a színház ad, az nem látszik meg négyévenként, hanem 40 évenként – figyelmeztetett.
A direktro a Boon-hu-nak is hosszabb interjút adott, amelyben kifejtette:” Szeretnénk méltón megünnepelni az első magyar kőszínház születésének napját, de még a kétszázadik évadot is. Megérdemlik a nézőink, hiszen a miskolci közönség rendkívüli. Én sokat sokfelé rendeztem, sok országban is jártam, de ilyen értő-érző és empatikus közönséget sehol nem találtam. Ez valószínűleg kötődik a kétszáz évhez, hiszen kétszáz évvel ezelőtt a miskolciak elődei adták össze a pénzt arra, hogy ez a teátrum megépülhessen, tehát színházszeretetük generációkon át öröklődött. És azt gondolom, hogy a miskolciak számára ez nem „egy” színház, hanem „a” színház” – hangsúlyozta a színházigazgató a Boon.hu-nak.
A rendező-igazgató azt is elmondta, hogy hatalmas felelősség a kétszáz éves hagyaték, és kiemelte, hogy szerinte augusztus 24-e nemcsak Miskolc, de az egész nemzet ünnepe is lesz. Kitért arra is, hogy magyarként büszkének kell lennünk arra, hogy egy ilyen múlttal rendelkező városi színházunk van, s ez pedig sokat elárul arról is, hogy a magyar emberek mennyire szeretik a kultúrát.
– Ha összehasonlítjuk más európai várossal, nem sokan büszkélkedhetnek ilyen hagyatékkal – tette hozzá Béres Attila.