Az idei nyár utolsó rendkívüli közgyűlési ülését tartotta augusztus 29-én a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. A grémium a meghívó szerinti napirendi pontokat megtárgyalta, majd a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának személyéről döntöttek zárt ülés keretében – írta meg a Boon.hu.

A közgyűlés zárt ülésen tárgyalt a színház igazgatójának megválasztásáról, a jelenlegi igazgató, Béres Attila megbizatása 2025. január 31-ével megszűnik. Ketten pályáztak a posztra, Béres Attila, a jelenlegi igazgató és Horváth Ádám operaénekes. A döntést zárt ülésen hozták, információink szerint a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója Béres Attila maradt, akit egyhangúan támogattak a zárt ülésen az önkormányzati képviselők.

„Az elmúlt időszakban sokszor mondtam: meggyőződésem, hogy ezért a közösségért, ami ebben a színházban és ebben a városban van, bármit érdemes a vezetőknek vállalni. Bármilyen harc, küzdelem és nehézség könnyen vállalható egy ilyen közösségért” – fogalmazta meg gondolatait a társulat előtt az igazgató augusztus 29-én, amikor a városi közgyűlésen kiderült a hír.

– Újabb öt évig vezethetjük mi a színházat. Mi, hiszen nem csak nekem szavaztak bizalmat, hanem a Művészeti Tanácsnak, így Keszég Lászlóval, Rusznyák Gáborral, Szabó Mátéval és Szőcs Arturral, és persze Cser Ádámmal és Kozma Attilával újabb öt évig folytathatjuk azt a munkát, amit sok évvel ezelőtt elkezdtünk. Értetek, a társulatért, a városért, ezért a közösségért. Az igazgatóválasztás folyamatának, a várakozásnak a legmeghatóbb pillanata számomra az augusztus 22-i társulati szavazás volt, melyen a társulat 98%-a engem támogatott. Ígérem, hogy a továbbiakban is igyekszem megfelelni nektek – zárta gondolatait meghatódva Béres Attila.

A harmadik igazgatói ciklusára készülő direktor legutóbbi interjújában azt is elmondta:

„Mi tíz éven át megpróbáltunk hatni erre, hogy a színház legyen az egyik olyan dolog itt, amire igazán büszkék lehetnek a miskolciak” – fogalmazott Béres Attila.

„Például most, hogy az Európai Színházi Unió felvette tagjai közé” – említette a közelmúlt történéseit.

„Úgy érzem, hogy nagyon nagy vágy van ebben a városban arra, hogy a természeti adottságokon túl legyenek olyan abszolút értékek, amelyek kizárólag Miskolchoz köthetőek. Ez tud az új büszkeségünk alapja lenni. Kulturális, gasztronómiai és turisztikai szempontból ehhez minden adott Miskolcon. Erre kell a jövőben építenünk, szerintem” – tette hozzá.

A kérdésre, mire a legbüszkébb az elmúlt tíz évből, kifejtette: kétszáz éves évfordulóra mindenképp, és a társulatra, illetve arra, ami az energiaválság idején történt. 

„Nehezen engedek teret az érzelmeimnek, de akkor igazán meghatódtam” – emlékezett. Épp a kétszáz éves évforduló idején történt ez, sorban zártak be a színházak az országban.

„Azt éreztem, nem lehet, hogy a 200. születésnapot úgy kezdjük, hogy zárva vagyunk. 

És akkor a művészeti tanács egyik ülésén elhangzott, kétszáz éve a miskolciak adományból építettek fel egy színházat. Mi lenne, ha most újra megpróbálnánk adományból működtetni? És megpróbáltuk.

 A katarzis kevés szó arra, amikor az ember olyan levelet olvas egy nyugdíjastól, hogy ezer forintot küld, mert neki ünnep színházba menni. És több mint tízezer ember adományozott, volt, aki háromszáz forintot, volt olyan is, tehetős vállalkozók, akik sokat, tényleg összefogott a város a színházért. Ezek mind a közösségteremtés alapjai, az oda-vissza kölcsönhatások, én ebből tudok, ezt a fajta színházat tudom csinálni” – nyilatkozta Béres Attila.

A teljes interjú itt olvasható.