– Van egy történelemtudományi igazság és van az emlékezetnek egy igazsága. Mindkettőnek megvan a helye. Ez egy fikciós film, de én ezt a verziót igazabbnak hiszem, mintha csupán a történelmi valóságot képeztük volna le – fogalmaz Berettyán Nándor, aki Petőfi Sándort alakítja a Most vagy soha! című nagyszabású történelmi kalandfilmben. A Nemzeti Színház művészét a Magyar Nemzet kérdezte.
A teljes interjú a Magyar Nemzetben olvasható.
Magyar Nemzet 2024.02.23 – 12. oldal
“Lánglelkű, szoborszerű figurák hasítanak előre Pest-Budán egy nagyon határozott koncepció mentén – nagyjából ez a kép élt a fejemben. Visszatekintve, valóban van egy egyenes ívük a március 15-i eseményeknek, de a filmben sokszor elhangzik, hogy ők azért nem tudják pontosan, mi fog következni, sokat rögtönöztek. (…) Lenyűgözött, hogy intellektuálisan milyen színvonalat képviseltek. Az a minőségi nyelv, amelyen a leveleik, újságcikkeik íródtak, ma már szinte elképzelhetetlen” – fejtette ki a Nemzeti Színház színésze, aki elárulta, fiktív szál is van a moziban, amely szerint Horváth Lajos Ottó egy osztrák titkosügynök képében mindent megtesz a forradalom megállítása érdekében.
Arról szólva, hogy a korhű tárgyak, jelmezek, ételek mennyire segítették az átélést, Berettyán kifejtette:
“Van ez a mondás, hogy aki este héttől tízig elhiszi, hogy ő egy király, az őrült, aki nem hiszi el, az pedig rossz színész. A színészetben – legyen az színház vagy film – természetesen van egy kis játék, szerepe van a képzeletnek, de egy-egy ilyen kellék azért nagyon tud segíteni. Más megfogni egy olyan fegyvert, aminek van súlya fölemelve, más feszültséget okoz a testben, mint egy kellékfegyver” – mesélte a színész.
Annak kapcsán, hogy számos kritikát kapott és kap a film, legyen szó a gyártási költségekről vagy az alkotói brigádról, úgy nyilatkozott:
“Tulajdonképpen ma minden áthelyeződik politikai kontextusba. Miért pont ez a film lenne kivétel? Ezzel együtt azt gondolom, hogy van egy erősen közösségvesztett, polarizált állapota a társadalmaknak, nem csak a magyarnak – ez a korszellem. Nem találkoztam még olyannal, akit ez ne zavarna. Az ember látja, érzékeli ezt, és nem tud mást tenni, minthogy elfogadja, azzal, hogy a törekvés nem lehet más, mint csökkenteni ezt a polarizációt. Közösséget, közösségi érzést sem politikai ideológia, sem világnézet nem tud hosszú távon kialakítani, csak a közös történetek. Az tesz igazán nemzetté egy népet, hogy megvannak a közös történeteik. 1848. március 15-e minden magyar emberé, nem lehet elvenni senkitől. Sem eldobni, sem kisajátítani nem szabad. Mert ha így teszünk, azzal elvesszük a társadalom egy részétől. A márciusi ifjak a társadalom teljes skáláját megjelenítették, voltak ellentétek, világnézeti konfliktusok közöttük, mégis együtt tudtak működni. És mi, akik róluk készítettünk filmet, nem mondhatunk mást, mint azt, hogy efelé kellene tartanunk” – fejtette ki Berettyán Nándor.
A teljes interjú a Magyar Nemzetben olvasható.
Magyar Nemzet 2024.02.23 – 12. oldal