Bíró Eszter énekesnő-színésznő lett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) művészeti vezetője, aki a munkájában három fő irányt szeretne megvalósítani: a fiatalok megszólítását, a közösség passzív részének bevonzását minőségi kulturális programokon keresztül, valamint kulturális, művészeti szervezetekkel való együttműködéseket itthon és külföldön.

Bíró Eszter eddig is a magyar zsidó közösség ismert alakja volt, hiszen énekesnőként és színésznőként évek óta jelen van a magyar, s azon belül a magyar zsidó kulturális életben. Számos rendezvényen lépett fel, amely szorosan kötődik a zsidósághoz, ezúttal azonban még inkább elmélyül a kapcsolata a magyar zsidó közösséggel, hiszen a közelmúltban ő lett a Mazsihisz művészeti vezetője.

Zsidó indentitása anyai nagyapjától, Földvári Dezsőtől ered, aki a Győri Zsidó Hitközség előimádkozója és meghatározó alakja volt több évtizeden keresztül. Első héber és jiddis dalait a Bethlen téri gyermekkórusban tanulta Mayer Erikától és Klein Ervintől, míg a héber betűk olvasását annak idején dr. Frölich Róberttől, aki később országos főrabbitól sajátotta el. Tanított hórát a Marczibányi téren és az Almássy téren a rendszerváltás idején, s az első madrichok között volt a szarvasi táborban. A Ki Mit Tud?-beli televíziós szereplései után színházi- és filmfőszerepek következtek (Miss Saigon, Az Operaház fantomja, Csoda Krakkóban), a Színház – és Filmművészeti Főiskola, majd new yorki tanulmányok, majd évekkel később visszakanyarodott gyökereihez. A Budapest Klezmer Band énekeseként 6 évig járta Európát, több zsidó témájú lemezt készített, zenélt Frank Londonnal a Grammy-díjas Klezmatics-ből, szólót énekelt Födő Sándor: Kaddis című művének ősbemutatóján, életre keltette Szenes Hanna alakját a mártír-költőről szóló előadásban, továbbá Rév Katával megalapította a Lauder iskola Sirim gyerekkórusát. 

A művészeti vezetői munkájáról szólva honlapunk kérdésére elmondta: egységes kulturális koncepcióban gondolkodik, hiszen a jelenkor elvárásait egyedi, kreatív kifejezésmódokkal ötvöző, minőségi produkciók képesek hitelesen megszólítani nemcsak a magyar zsidó közösséget, de a tágabban vett, művészetélvező közönséget is.

Ennek megfelelően új munkájában elsődlegesen az a cél vezérli, hogy magas színvonalú, akár összművészeti produkciók szülessenek, amelyekkel azokat a zsidó, de vallásukat nem gyakorló, zsinagógákba ritkán járó embereket is meg lehet szólítani, akik mélyebben érdeklődnek tradícióik iránt.

Mint mondta, a rendezvények egyik elsődleges színhelye a Mazsihisz fenntartásában lévő Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz, amelyet reményei szerint a jövőben egyre több néző vesz föl a programnaptárába állandó helyszínként. A Rumbach szépséges épülete és technikai felszereltsége ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy Budapest meghatározó zsidó közösségi, művészeti tere legyen.

Bíró Eszter hozzátette: hisz abban, hogy a különböző kultúrák találkozása megtermékenyítően hat a művészeti produkciókra, így céljai között szerepel a legkülönfélébb kulturális és művészeti intézményekkel, csoportokkal, színházi társulatokkal való együttműködés.

Ennek érdekében felvette a kapcsolatot több szervezettel, alternatív színházi formációkkal, így már formálódnak azok a programok, amelyek az ilyen együttműködések révén kaphatnak teret a Rumbach-ban. A fiataloknak és művészeknek szóló lehetőségek között említette pályázatok kiírását, és körvonalazódnak új, tematikus fesztiválok is körvonalazódnak. Tervei között szerepel egy egyedülálló Zsidó Zenei Gyűjtemény létrehozása, amelyhez hasonló csak Jeruzsálemben, Moszkvában és New Yorkban található.

Bíró Eszter kiemelte, hogy a rendezvényekkel a legfiatalabb korosztálytól szeretné megszólítani a közönséget. A legkisebbek bevonását azért tartja fontosnak, mert – mint hangsúlyozta – a zsidó hagyományban kiemelt szerepe van a tanításnak és a tanulásnak, ő maga pedig hisz az érzékenyítés és a drámapedagógia erejében.