„Most az a legfontosabb, hogy a két kollégánk, Szász Juli és Horváth Lajos Ottó minél hamarabb meggyógyuljon. Ez a legfontosabb. Mi – a társulat, a színészkollégák – pedig – az aggódáson túl – mindent megteszünk azért, hogy hamar rendbe jöjjenek, és hogyha bármire szükségük van, boldogan segítünk. Velem is történt egy színházi baleset csaknem 20 éve, három ujjam tört szét és műtötték meg. Tudom, hogy a rehabilitáció hosszú ideig tart és kitartónak kell lenni. Ezt a kitartást erősítem majd Horváth Lajos Ottóban, és mindenben segítek neki, és Julinak is, amiben csak tudok. Sok szeretettel kívánok mielőbbi gyógyulást nekik – mondta az Origónak Blaskó Péter.

„Megrémült, sokkos állapotba került az egész társulat. Én nem voltam jelen a baleset idején, mert ugyanabban az időben a Gobbi Hilda teremben játszottam. Csak hallomásból tudom, hogy mi történt. Most elindul egy vizsgálat, és a miniszter úr döntése a vizsgálat után dönt majd.

Attila beadta a felmondását, ami becsületbeli ügy. De nagyon fontos, hogy nem szabad őt elengedni. Az ő távozásával nagy fejetlenség alakulhatna ki, és az eddigi mérhetetlenül sok munka, amit beletett, megbomolhat.

Ahogy vezeti a társulatot, példaértékű, felnőtt egy fiatal nemzedék is – vigyázni kell erre az összhangra. Az én gyakorlati tapasztalataim szerint tudom, hogy ha Attila távozna, egy köztes állapot következhetne be, ami a rendetlenséget hozza magával. Ez el kell kerülni.

Mindenképpen amellett vagyok, hogy Attila maradjon. Az egész társulat így gondolja, hogy Vidnyánszky Attilának maradnia kell.” – mondta a nemzet művésze az Origónak.