„Az állam a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, tehát fenntartóból partnerré válik” – ez a lényege a modellváltásnak Bódis József a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár szerint.
A teljes interjú a Figyelőben olvasható.
Arról, mi indokolja az egyetemi modellváltást, miben változik meg a felsőoktatás állami finanszírozása, úgy nyilatkozott:
„Az intézkedés elsődleges célja a versenyképesség növelése, a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a magyar fiatalok színvonalasabb képzése érdekében. Az átalakuló intézmények megszabadulnak számos kötöttségtől, amely eddig gátja volt például a bérfejlesztéseknek, így neves nemzetközi oktatók alkalmazásának is. Az egyetemek hazai és külföldi elismertségének a növekedésével, a nívósabb oktatás, tehetséggondozás nyomán a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jelentősen javító diplomához juthatnak.
Az állam nem vonul ki teljes mértékben az intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, tehát fenntartóból partnerré válik.
A most átalakuló hat intézmény (az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a kecskeméti Neumann János Egyetem) 15-20 éves keretszerződéssel, valamint 3-5 éves finanszírozási kontraktusok keretében kiszámíthatóbban, tervezhetőbben gazdálkodhat. A modellváltással a saját bevételszerző képességük is javulni képes. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindegyik érintett egyetemen változatlanul biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzési forma is. (…)”
A kérdésre, a színművészeti felsőoktatási képzés támogatásába az új alapítványi formában miként tud majd becsatlakozni a magántőke illetve, hogy ezzel a konstrukcióval nem csak a gazdasági és orvosi profilú képzések járnak-e jól, azt felelte:
„Mivel jelentős gazdasági erejű ma Magyarországon a filmszakma, így nincs akadálya, hogy az érdekelt cégek az intézménnyel anyagilag is kamatozó, mindkét fél számára előnyös, hosszú távú együttműködéseket dolgozzanak ki. Elképzelhető az is, hogy a nagyobb vállalatok különböző eszközök, infrastruktúra megvásárlásával támogatják a jövő generációinak az oktatását. A kormány elsődleges célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben versenyképes tudásra tegyenek szert a hazai felsőoktatásban.
A modellváltással az egyetemen tanulók és végzők színházművészeti, televíziós és filmipari esélyei, lehetőségei jelentősen javulnak. Az átalakítással nagyobb lesz az egyetemi önállóság, enyhül az intézmény állami támogatásoknak való kiszolgáltatottsága.
A rugalmasabb működési keretek különösképpen indokoltak a legmagasabb szintű művészeti képzésben, a modellváltásnak köszönhetően a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem is tovább tudja növelni saját bevételszerző képességét.”
A felvetésre, miszerint a Színművészeti leginkább az autonómiáját félti, úgy reagált:
„Az Alaptörvény garantálja a felsőoktatási képzés, kutatás, művészeti tevékenység szabadságát, autonómiáját. Így a továbbiakban a Színművészeti is pont azokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint amelyekkel egyébként bármelyik másik egyetem, itt semmifajta változás nem történik.
Az elmúlt időszakban az ITM szakterületi vezetői szinte heti rendszerességgel egyeztettek az intézmény képviselőivel a modellváltásról. Palkovics László első kézből adott tájékoztatást a változtatást megalapozó megfontolásokról a szakma szereplői és a hallgatók képviselői számára. Az intézmények az évtizedek óta változatlan működési modelljük megújításával sikeresebben lesznek képesek megfelelni az új kihívásoknak. A korszerű, világszínvonalhoz közelítő oktatás sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeresek legyenek a filmiparban, a színházi világban” – fogalmazott Bódis József.
A teljes interjú a Figyelőben olvasható.