Mészöly Anna mellett Böröndi Bence kapta a legígéretesebb pályakezdő színművészeknek járó Soós Imre-díjat. Az idei évben Pelsőczy Réka rendezésében, a Vadászatban, Theo-t alakítja a Budaörsi Latinovits Színházban. Erről is kérdezte Karácsony Nikolett.
A Vadászatban egy apukát alakít, Theo-t, akinek a vállára nem kis nyomás nehezedik. Közte és a főszereplő közötti barátság széthullásáról és arról szólva, honnan fogta meg Theo szerepét, Böröndi Bence elmondta:
„Még mindig a keresés útján vagyok, de ennek a magja a kislány kapcsán, hogy egy szerettemmel valami olyasmi történik, ami a legrosszabb rémálmaimban sem, és mindezt a legjobb barátom követi el. Nagyon összetett. Valahogy ebből a szeretetmagból kell kiindulni. Ő nem egy jó apa, nem lát rá a megromlott kapcsolatára a lányával. Egy szűk gondolkodású embert képzelek el, aki lehetetlen helyzetbe került. A próbák alatt arra jutottunk, hogy ez olyan, mint amikor nagyot csalódsz valakiben, és hirtelen átírod az elmúlt 20-30 évet. Megkérdőjelezed a másik embert. Hirtelen mindent felülír a gyanú, mindennek más lesz a jelentése. Theo elindul egy tévúton. Közben az egész előadás alatt billegnem kell, hogy éppen kinek hiszek. Mondatról mondatra fel kell fednünk a próbák során, hogy Theo épp mennyire vívódik.”
A kérdésre, neki mit jelent közösségben létezni, kifejtette: „Minden közösségben, aminek a részese voltam, hasonlóképpen működtem. Alapvetően szeretek közösségben lenni. Szeretek a mozgatórugója lenni, de közben megtanultam csendben maradni, ha kell. Igyekszem a konfliktusokat elcsendesíteni, jó érzékkel puhítani. Nagyon szeretek csapatban lenni.”
A felvetésre, miszerint a budaörsi társulat nagyon összetartónak látszik, arról is beszélt, szerinte mi kell ahhoz, hogy egy csoport együtt tudjon működni: „Egyrészt jó kommunikáció. Akárhol járok, azt tapasztalom, hogy csúsznak el dolgok a nem megfelelő kommunikáció miatt. A másik pedig, hogy bizonyos ügyek kapcsán meg kell találni a közös célokat. Lehet, hogy vannak belső konfliktusok, de ezeknek egy színdarab esetében nem szabad látszódnia. Alkalmanként ezeket le kell tudni tenni. Számít a csapatdinamika és az individuum is, fontos, hogy kifelé mit mondunk, mert egyből az intézményt bélyegzik meg az emberek. Ez egy nehéz kérdés. Mindig kell, hogy legyen közös cél. Ez mindenre érvényes, legyen foci, színház, bármi.”
„A Színművészetin például nem mi voltunk a legjobb osztály, voltak konfliktusok, de mégis, néhány vizsgán azt a benyomást tudtuk kelteni, hogy egy jól működő csapat vagyunk, mert a közös ügy, a darab volt a fontosabb. És sokat számít a belső dinamika, a munkamegosztás. Amikor megismerjük egymást, tudjuk, hogy kire mit lehet bízni. Közben van bennünk annyi mobilitás, hogy meg tudunk újulni, ki tudjuk egészíteni a másikat” – tette hozzá.
A Vadászat február 26-tól látható a Budaörsi Latinovits Színházban.
Jegyek, bővebb infó: itt.